a Filippi-szigetek fővárosa és érseki székhely Luzonon, a
róla elnevezett tágas öböl K-i partján, ahol a Bay-tó 55 km. hosszu lefolyása,
a Pasig torkollik, (1887) 154062 lak., akik közt 19739 (nagyobbára khinai)
külföldi. Az iparos foglalkozások közül a legjelentékenyebb a dohánygyártás,
ami 1882-ig monopolium volt, meg a manilakalap-készítés, továbbá a kötélverés,
szönyeg- és nankingszövés, cukorfinomítás, szeszégetés és gépgyártás. Az összes
Filippi-szigetek kereskedelme M.-ban pontosul össze, amellyel nagyobbára angol
hajós-társaságok rendes hajóösszeköttetést tartanak fenn. A kivitel főcikkei:
cukor (1890. 140 millió kg.), kender (63 millió kg.), szivar (109 millió db.),
kávé, festékfa, indigó, bivalyszarvak, bőrök, kókuszdió, gyöngyház, végül arany
és ezüst (1,1 millió dollár értékben). A bevitelben az első helyet foglalják el
a pamutszövetek, továbbá fonalak, gyapjukelmék, kémiai szerek, vaseszközök és
áruk, rizs, bor stb. M. az 1500 m. hosszu körfallal körülfogott spanyol
városrészből (M. murada) és a körülte elterülő külvárosokból (Binondo San José,
Quiapo, Snta Gruz, Sampaloe, San Miguel, Tondo, Malate, Ermita, Pandacan, San
Fernando de Dilao és Santa Ana) áll. Amabban vannak a hatóságok székhelyei; itt
van a székesegyház, az érseki palota, az ayuntamiento vagy kormányzói palota,
körülbelül 10 gazdagon díszített templom, a polgári és katonai kórház,
kaszárnyák, arzenál stb. A kereskedelem és ipar a Pasig É-i partján van, ahová
2 híd vezet, különösen pedig az európai külsejü Binondóban. Ugyanitt van a La
Escualta-utca gazdag árutárakkal, a börze és a rakodópartok. M.-ban nagyobb
számmal vannak iskolák; a Colegio de S. Tomas és az Ateneo municipal kitünő
felszereléssel, középiskolák; az egyetem 4 fakultással és a San
José-kollégiummal, amelyben egy elemi orvosi és gyógyszerészi kurzus van. A
leányiskolák Beatorios nevet viselnek. M. 1765 óta jobban meg van erősítve.
Alapítója 1571. Miguel Lopez de Legaspi volt 1590. Gomez Perez Desmarinas
falakkal vette körül. A földrengések 1796., 1824., 1852., 1860., 1863 és 1880.
nagy kárt tettek benne.
Forrás: Pallas Nagylexikon