Manin-hasadék
hazánknak egyik legkiválóbb természeti szépsége, mely
Trencsén vmegyében a Beszterce-Váralja várával szemben fekvő Vághéve község
mellett a Kis- és Nagy-Manin (810 és 891 m.) hegyek közt nyilik a Vág völgyére.
A szoros nyilása a vághévei vasúti állomásról fél óra alatt érhető el; a szoros
több keskenyebb hasadék s tágabb katlan sorozataiból ál, melyek 100-200 m.
magas sziklafalak közé ékelődnek s helyenkint csak 2-3 m. szélesek. A sziklaképződmények
közt fantasztikus alakjuk által kiválik a Cukorsüveg, a Kupola és A tű. Tovább
befelé a kosteleci szoros képezi a M.-nak mintegy folytatását. A M.
meglátogatásával a szulyói völgy felkeresése is kapcsolható össze. A M.-ra,
mely természeti szépségben messze felülmulja a tordai hasadékot, a magyar
közönség figyelmét a Magyar turistaegyesület hivta fel, s azóta gykran keresik
fel turisták; az egyesület vágvölgyi osztálya a M. járhatóvá tételéről
gondoskodott. A Manin-hegy aljában fekszik Podmanin község, melyről a
középkorban rablásaikról hires Podmanini grófok (a mai Podmaniczkyak ősei)
nevüket vették. V. ö. Thirring Gusztáv, A M. (Turisták Lapja IV. évf. 1892,
84-92. old; itt közöltettek az első képek a M.-ról).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|