Manin

Dániel, Velence diktátora, szül. Velencében 1804 máj. 13. megh. Párisban 1857 szept. 22. Nagyatyja Medina nevü zsidó ügyvéd volt, aki 1759. a keresztény vallásra való áttérésekor keresztatyjának nevét vette föl. Ez a keresztatya pedig M. Lajos, Velence utolsó dogejének (1789-1797) öccse volt. Jogi tanulmányait M. Padovában végezte; 17 éves korában doktorrá avatták, mire aztán szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Buzgón működött Velence népének politikai kiképeztetésén, létrehozta az u. n. Societa Italianát s Lombardiának Velencével való összelvasztásán fáradozott. 1847. egy kérvényt szerkesztett, melyben az osztrák kormányt arra kérte, adná meg a lombard-velencei királyságnak az önállóságot és több szabadságot. E fellépéseért 1848 jan. 18. fogságba vetették; de midőn erre Milanóban márc. 17. lázadás tört ki, a kormány szabadlábra helyezte. Mindamellett Velencében is kitört a forradalom (márc. 22.), melynek folyamában M. az arzenált hatalmába kerítette és a nép által másnap az újonnan kikiáltott köztársaság elnökévé és külügyminiszterévé választatott meg. Helyét ugyan már jul. 3. kellett Castellinek átengedni, de pártja aug. 11. diktátorrá nevezte ki. Ebben az állásban fentartotta a közrendet, hősiességre lelkesítette a népet s 1849 aug. 24. vitézül védelmezte a várost az osztrákok ellen. Segélyt azonban sehonnan nem kapva, kénytelen volt aug. 24. este letenni a fegyvert. Az osztrák kormány 39 más lelkes olasszal kizárta a közbocsánatból, mire M. hazáját elhagyta s idegen földön keresett menedékhelyet. Párisban telepedett le, ahol mint olasz nyelvmester és újságiró kereste kenyerét. Számkivetéséből honfitársait mérsékletre és Szárdiniához való csatlakozára buzdította. Hazájának az osztrák uralom alól való felszabadítását már nem élte meg. Az egységes Olaszország önzetlen hősét méltó módon tisztelte meg; tetemeit 1868. Velencébe szállították s nagy ünnepélyességgel helyezték nyugalomra; gyönyörü emlékszobrát pedig u. o. 1875 márc. 22. leplezték le, miután Torino már 1861. állított volt neki szobrot.

Forrás: Pallas Nagylexikon