Manitoba

1. tó Kanadában az É. sz. 50o alatt, a Vinnipeg és Vinnipegous közelében, amelyekkel össze is van kötve. Területe 5000 km², mélysége csekély. A White Mud és Waterhen folyók táplálják, lefolyása a Vinnipeg-tóba a Kis-Szaszkacsevan. 2. M., 1870 jul. 1. óta Kanada egyik szervezett tartománya vagyis állama az egyesült-Államok, Assziniboia és Ontario közt, 170900 km² területte, (1891) 152506 lak. (1891. még csak 65954 volt). Felülete nagyobbára sík, csak alacsony dombok emelkednek rajta, aminők a Riding Mountains, Duck Mountains. Folyói közül a legnagyobbak a Vinnipeg, a Red-river és a Dauphin. A M.-tó egészen e tartományba esik; a Vinnipeg-tónak csak egy része van M.-ban. Az éghajlat kontinentális: télen zord és nyáron meleg (a nyári közepes hőmérséklet 20,7o); az első nyáron elég gyakori. A talaj a gabonatermelésre igen alkalmas. A főtermék a búza; 1889. 7, 1891. 23,19, 1892. 14,45 millió bushel volt. A nagy kiterjedésü legelők miatt az állattenyésztés is gyorsan fejlődik. Régebben a lakosság nagyobb része franciaindus korcsokból és skótokból állott, de 1881 óta a jelentékeny bevándorlás az angol elemnek szerezte meg a többséget. A tartományi kormány élén egy kinevezett kormányzó áll, aki a végrehajtó hatalmat felelős miniszterek által gyakorolja; a törvényhozói hatalmat a 40 tagból álló törvényhozói testülettel (Legislativ assembly) osztja meg. A tartomány bevételei (1892) 605288, a kiadás 1000345 dollár. A fő közlekedő vonal a kanadai pacificvasút. A főváros Vinnipeg.

Forrás: Pallas Nagylexikon