Mankó

1. az a támasz, melynek segélyével a béna ember jár; 2. mint hajóskifejezés a. m. fogantyu. Valamely evező, csáklya stb. végén keresztben álló darab fa, aminél fogva az illető eszköz könnyebben markolható. - Mankós csáklya a. m. fogantyus csáklya. - Mankóshajó (mászó hajó), l. Kapaszkodó hajózás. M. a halászoknál az az ágas fa, mellyel a vezérrudat hajtják a jég alatt való halászásnál.

Forrás: Pallas Nagylexikon