Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mannakása... ----

Magyar Magyar Német Német
Mannakása... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mannakása

v. mannafű (növ., boszorkánykása, harmatkása, harmatcsenkesz, édpázsit Gönczynél, Glyceria R. Brown), nedves helyet kedvelő pázsitfű 31 (közte 15 Atropis Rupr.) faja (hazánkban 8) D.-Amerika s Afrika kivételével más világrészben nő. Többnyári fű v. mazgas pázsitkóró, kalászkája szálkátlan, sokvirágu, pelyvája a hátán hengerded, nem gerincelt, virágzáskor ága-boga szétterpeszkedik. A G. fluitans L. (mennyei harmat, l. az ábrát), árok és viz körül nő, a heyekre magasan felhat. Levele, ahol lehető, a viz szintén úszik, ága-boga féloldalu, gyakran 3 dm. nagy, kalászkája 1,3-2 cm. hosszu, vékony, alig vonalnyi széles, 7-11 virágu. Maga a fű egész méternyire megnő, tőkéje terjedő; ahol bőven nő, jó takarmány, a vizparti növények leghasznosabbika, jobb és gazdagabb széna más társából alig lesz. Halavány sárga, fénylő, mákszemnél is alig nagyobb ledarált magvából Európa ÉK-i részének népe a mannadarát (lengyel, porosz v. frankfurti manna), mint a szágót levesbe főzi v. tésztának készíti. A M. főzéskor nagyon megdagad, kellemes ízü, s ha jó van elkészítve, nagyon tápláló. Magvát a madár is szereti. Mivel azonban a magva nem egyszerre érik meg, a gyüjtése fáradságos. Különben elég szapora, mert az ága-boga is nagyobbodhatik, ezenkivül a már nagyobb részén új szárat bocsát, mely újra magvazik. Reggel, mig a harmat fel nem száradt, a M. szárát megveregetik, s a magva az alája tartott rostába hull v. az ágát-bogát lenvászon-zacskóba gyüjtik. A Gl. aquaticát L. v. Gl. spectabilist M. et Koch (csíksás), l. Fodorsás. A szikperjét (Gl. distans L.) és rokonságát, mely mint a szikes mezők takarmányfüve érdemel említést, külön is választják, l. Atropis Rupr.

[ÁBRA] Mannakása, mellette külön egy virág, lent jobbra a szikperje.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is