Mannheim

(Manheim), 1. kerület (Landeskommissariatsbezirk) Baden nagyhercegségben 482 km² területtel, (1890) 159634 lak., M., Schwetzingen, Weinheim járásokkal. - 2. M., az ugyanily nevü ker. fővárosa a Neckar és Rajna összefolyásánál, vasutak mellett, (1890) 79044 lak., 220 gyárral, amelyek közt a legjelentékenyebbek a kémiaiak /7000 munkással), a gép-, a szivar-, olaj-, firnász-, sör-, gummi-, azbeszt-, bőr- és cukorgyárak. A forgalom főcikkei a gabona (1892. kibevitel 719083 tonna), szén (2251100 t.), liszt és őrlemények (28320 t.), petroleum (238834 t.), dohány és dohánygyártmányok (22453), cukor, rizs, cement, gépek, vasáruk, olaj, olajfestékek, pamut, kávé és tea. A Rajnán 16693, a Neckaron 9216 hajó jött és ément. M. rendesen épült város. A Paradeplatzon márvány-szökőkút áll számos alakkal és egy a Pfalz elpusztítását ábrázoló szoborral; a vásártéren van a kereskedelmet és közlekedést ábrázoló szobor, a szinháztéren pedig Schiller, Dalberg és Iffland szobrai. Az 1720. Károly Fülöp választó által alapított nagyhercegi kastély a maga udvaraival és 450 szobájával 5000 m² területet foglal el; benne igen szép kép-, természetrajzi és régiséggyüjtemény, továbbá egy nyilvános könyvtár van elhelyezve. Vele egybe van kapcsolva a kupolás udvari templom, amelynek belseje a római Szt. Péter-templom mintájára van diszítve. Jelentékenyebb épületek még a városház, az egykori csillagvizsgáló, az udvari szinház (1800 ülőhellyel), M. 764. Lorsch klastromhoz tartozó falu volt. IV. Frigyes pfalzi választó 1606. tette le alapját Friedrichsburg várnak és a mai városnak és nagyobbára a menekülő németaljföldekkel népesítette be. 1622. Tilly, 1631. Weimari Bernát, 1644, a franciák és néhány nappal későbben a bajorok foglalták el, de ismét visszaadták a Pfalznak. 1688. a Mélae vezérelte franciák rombolták le. 1699. midőn újra felépítették, János Vilmos választó a várost és a várat egyesítette. Fölvirágzását Károly Fülöp választónak köszönheti, aki 1720. székhelyévé tette. 1794. azonban a franciáknak, ezután az osztrákoknak, 1795. ismét a franciáknak esett hatalmába. 1799. falait lerombolták. 1802. a badeni nagyherceg vette birtokába. V. ö. Feder, Gesch. der Stadt M. (1875-77; Wörl, Führer durch M. (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon