Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mantova... ----

Magyar Magyar Német Német
Mantova... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mantova

1. tartomány Olaszország É-i részében Brescia, Verona, Rovigo, Ferrara, Modena, Reggio és Cremona közt, 2359 km2 területtel (1892) 308974, 1 km2-re 124 lak. A lombardiai sikságba esik bele; vizei számosak (Po, Oglio a Chiesevel, Mincio és Secchia); talaja termékeny. Főtermékei: gabona, rizs, kender és bor; méh- és selyemhernyó-tenyésztés igen jelentékeny; olaj- és bőrgyártás virágzó. 11 járásra van fölosztva. - 2. M., az ugyanily nevü tartománynak s az egykori M. hercegségnek fővárosa, erős vár, püspöki székhely, a több tavat (Lago superiore, di mezzo és inferiore) alkotó Mincio és több vasúti vonal mellett, (1881) 28048, számítás szerint (1893) 29500 lak., jelentékeny bőrgyártással és selyemkereskedéssel. A nagyobbára egyenes utcákból álló városban, a Piazza delle Erben áll Dante szobra, továbbá a Leona Battista Alberti tervei szerint 1472. megkezdett hatalmas St. Andrea-templom, modern kupolával, fehér márvány-homlokzattal és mellette vörös téglából készített campanilével; a Piazza Sordellón van az 1851., 1852 és 1853. évek politikai mártirjainak emléke. Jelentékenyebb épületek még a dom, amelynek belsejét Giulio Romano tervei szerint átalakították; a Gonzagák régi palotája, amelyet II. Gonzaga Frederico megbizásából Giulio Romano átalakított és freskókkal ékesített; a Teatro di Corte; a Castello di Corte, szintén a Gonzagák egykori palotája, Andrea Montagna falfestményeivel, amelyek közt a Camera degli Sposi freskói a legkiválóbbak; a művész-akadémia freskókkal és gipszmintákkal; a Palazzo del Te, amelyet Giulio Romano épített és freskókkal díszített; az igazságügyi palota. A közművelődési és jótékonysági intézetek közt kiválóbbak: a nyilvános könytár (80000 köt.), a muzeum, a csillagvizsgáló. A régi körfalakon kivül külső erődök (Pradella, miglioretto, Pictola, di Porto, San Giorgio) védik, ezenkivül egész környéke vizzel önthető el. M. eredete ismeretlen. Az etruszkok és gallusok hatalmából a rómaiak birtokába került. Julius Caesar ruházta fel municipalis jogokkal. A longobardok 568. foglalták el, későbben Nagy Károlynak jutott hatalmába. Miként a többi felsőolaszországi városok, sokat szenvedett a guelf és ghibellinek közt folyó háboruk alatt; 1090. IV. Henrik ostromolta. 1110 után sikerült a tusciai őrgrófok fenhatóságát leráznia és független várossá lett. 1236. II. Frigyes, 1256. pedig Ezzelino da Romano sikertelenül ostromolta. 1630 jul. 18-án azonban az osztrákok elfoglalták és szörnyen elpusztították. Ezután hanyatlásnak indult. 1796. a franciák ostrom alá fogták és miután a fölmentő seregeket megverték, 1797 febr. 2-án el is foglalták. 17999. az osztrákok Kray vezérlete alatt ugyan újra hatalmukba kerítették, de 1801 elején kénytelenek voltak újra átengedni a franciáknak. Az egykori M. hercegség területe Nagy Ottó idejében a német birodalomhoz került. Mint császári hűbért az Este-család, 1052. Mathild tusciai őrgrófnő, utóbb a Bonacossiak kapták meg, akik magukat a század végén függetlenítették, ezektől 1323. a Gonzagák örökölték, akiknek uralma alatt a tudományok és művészetek virágzottak. Az utolsó Gonzaga, IV. Károly, 1708. Padovában örökös nélkül halt el. Ekkor ismét Ausztria foglalta el és 1785. a milanói vidékekkel egyesítvén, belőlük az osztrák Lombardiát alakította. 1797. az Alpokon inneni, későbben az olasz köztársasághoz. 1814. ismét Ausztriához került, amely 1859. annak Ny-i feléről, 1866. pedig a többi részeiről is kénytelen volt lemondani. V. ö. D"Arco, Storja di M. (1871-74).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is