Manus
(lat.) a. m. kéz. A római jogban a férjnek hatalma neje
fölött, kivel szigoru római házasságban élt. A szigoru római házasság háromféle
módon jöhetett létre: a) Usu azaz egyévi szakadatlan együttlakás által,
anélkül, hogy a nőhárom éjjelig (trinoctium) a férfi házából kimaradt volna. A
nő tehát, aki a férji hatalom alá jönni nem akart, 3 éjjen át kimaradt a
házból, de ez aztán nem is volt szigoru római házasság, b) Confarreatio által;
ez a házasságkötésnek ünnepélyes - s ugy látszik csak az előkelő polgároknál;
patriciusoknál szokásos - formája, papok s tiz tanu közbenjöttével, fehér kenyérnek
(farreum) ünnepélyes áldozásával; c) Coëmtio, vagyis látszólagos vétel «per aes
et libram» (l. Mancipatio) alakjában, melyet a férfi a nővel, s ha a nő gyámság
v. atyai hatalom alatt állott a gyám illetve atya közbenjárásával kötött.
Justinianus alatt a M. már nem létezett. - M. Angliában eskü, minthogy az
esküvő kezét a szentirásra teszi.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|