Mányoky
Ádám, arcképfest, szül. Szokolyon (Sáros) 1673., nemes
szülőktől. Némelyek szerint Varsóban halt meg 1741., mások szerint Varsóból
visszatért Drezdába s ott hunyt el 1757. Első mestere Schelz volt, aztán
tanulmányait Largillierenél folytatta Párisban. Mint már jónevü festő a
Rákóczi-család udvarába került s ez megbizottjaként Hollandiába küldte, melynek
hirneves művészei aztán nem kis befolyással voltak tehetségének realisztikus
irányban való fejlődésére. Hollandiából Berlinbe, majd Drezdába ment, hol 1713.
az udvar festőjévé lett s sok kitüntetésben részesült. Sorsáról ez időtől fogva
keveset tudunk. M. karakterisztikus arcképeivel európai hirnevet szerzett.
Nevezetesebb művei: III. Ágost, Sembek és Sapieha kancellárok és egy előkelő
hölgy (mint ara), hajdan Szaniszló Ágost képtárában, jelenleg Drezdában. M.
művei a rajz nagy pontosságáról, a jellemzés erejéről s a szinezés
tartalmasságáról tesznek tanuságot. V. ö. ThalyD K., M., Századok 1874. évf.
612; Vasárnapi Újság 1889. évf. 41. 1896. évf. 9.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|