Maranhao

(ejtsd: maranyaun) vagy Maranham, 1. egyike a braziliai Egyesült-Államoknak az Atlanti-oceán, Para, Gojaz és Piauhy között, 459884 km² területtel, (1888) 488443 lak. Partvidékét a Sao Marcos és Sao Jose öblökből álló Baia da M. két egyenlő részre osztja. Mindkét részben nagy öblök nyulnak be. A partok mellett a legnagyobb sziget a M.-öbölben fekvő M. (1200 km²). Felülete nem magas, de dombos; a legnagyobb domb nem emelkedik tul a 250 méteren. Folyókban M. nem gazdag; legnagyobbak a Gurupi, Marakasszume, Turi-Asszu, a Pindre, a Guajahu a Mearimmel és köztük a leghosszabb az Itapikuru (700 km.). Az éghajlata igen meleg; a hőmérő csaknem állandóan 26-28°-ot mutat; az évi esőmennyiség igen nagy, tbb mint 7 méter. Az É-i és középső részeken a földmivelés és állattenyésztés, a D-i részeken ez utóbbi a fő foglalkozás. A fő termékek, különösen Ny-on a kakao, kávé, cukornád, rizs, banána, kukorica, jam, maniok és déli gyümölcsök, a középső részeken még pamut. Az ásványország márványt és mészkövet szolgáltat; rezet sokat, aranyat keveset találni. Az ipar és kereskedés csekély. Vasútja nincs, de a parti hajózás elég élénk. V. ö. Marques, Diccionario historico e geographico de provincia de M. (Sao Luiz 1870), - 2. M., helyesebben Sao Luiz de M., M. államnak fővárosa, püspöki székhely, az ugyanily nevü sziveg Ény-i partján, amelyet csak keskeny szoros választ el a szárazföldtől, (1892) 38000 lak., székesegyházzal, tengerészti arzenállal, muzeummal, nyilvános könyvtárral, botanikus kertte, kormányzói palotával, szinházzal. Kikötőjének forgalma újabb időkben a polgárháboruk miatt csökkent; a fő kiviteli cikkek: állati bőrök, pamut, rizs, cukor, rum és manteiga de tartaruga (teknősbéka tojásból készített vaj).

Forrás: Pallas Nagylexikon