Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Marburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Marburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Marburg

1. az ugyanily nevü stiriai kerületi kapitányság és egy püspöknek (a lavantinak) székhelye, a Posruck lábánál, a Dráva és a déli vasút mellett a M.-franzensfestei (tirol) vonal kezdőpontja, 4 külvárosával együtt (1890) 19899 lak., gép-, bőr-, sör-, butor-, hordó-, likőr-gyártással és gőzmalmokkal; bőr-, gyümölcs-, bor- és gabonakereskedéssel; vincellériskolával. A Tappeiner-Platzon van az 1827. itt született Tegetthoff admirálisnak, a Stadtpark mellett pedig II. József császárnak és János főhercegnek emléke. Legjelentékenyebb épületei a dom, a szinház, kaszinó és a posta-épület. Közelében van a leitersbergi alagút (670 m. hosszu) és a Dráván átvezető nagyszerü vasúti hid (208 m. hosszu, 31,6 m. magas, 4 pillérrel). V. ö. Mentzel E., M. (Marburg 1896).

2. M., az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz kerületben, a Lahn és vasút mellett, (1890) 14520 lak., agyagipargyártással, kirurgiai eszközök készítésével. A város nagyobb része a 3-szor áthidalt Lahn jobbpartján egy régi kastéllyal koronázott hegynek oldalán, a kisebb része a Lahn balpartján épült. Az 1235-83. épített és 1854-64. restaurált Szt. Erzsébet-templom a német korai gót-korszak egyik legremekebb alkotása, két 75 m. magas toronnyal, szt. Erzsébetnek szarkofágjával, a XIII. sz.-beli ötvösség egyik legszebb művével, a hesseni tartománygrófok síremlékeivel és egy gyönyörü oltárral. Az egykori tartománygrófok kastélyában őrzik a hesseni történelmi társulat régiséggyüjteményét; a lovagterem Marienburgon kivül Németországban a legnagyobb gótikus profán-épület. Történelmi jelentőségü a kastély, mivel 1529 okt. 1-3. közt itt folyt a vallási vita. Luther és Zwingli közt. A M.-i egyetemet 1527. Fjülöp hesseni tartománygróf alapította. 1893-1894. 94 docens működött benne, hallgatóinak száma 933. Az egyetemi könyvtárban van 106000 kötet, 450 inkunabulum, 110000 füzet és 700 kötet kézirat Közép-, szak- és népiskolái számosak. 1817 óta van természettudományi társulata. M. (latinul Marpurgum) a XII. sz.-ban kapott városi jogokat; 1229. szt. Erzsébetnek volt özvegyi székhelye és ekkor gyorsan kezdett emelkedni. 1458-1500. és 1567-1604. a tartománygrófoknak volt székhelye. A harminc- és a hétéves háboruban többszor ostromolták. 1806 és 1809. szinhelye volt a hesseni parasztok lázadásának, akik a franciák ellen fogtak fegyvert, amiért is ezek 1810. és 1811. az erődítményeket nagyobbrészt légberöpítették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is