1. az ugyanily nevü stiriai kerületi kapitányság és egy
püspöknek (a lavantinak) székhelye, a Posruck lábánál, a Dráva és a déli vasút
mellett a M.-franzensfestei (tirol) vonal kezdőpontja, 4 külvárosával együtt
(1890) 19899 lak., gép-, bőr-, sör-, butor-, hordó-, likőr-gyártással és
gőzmalmokkal; bőr-, gyümölcs-, bor- és gabonakereskedéssel; vincellériskolával.
A Tappeiner-Platzon van az 1827. itt született Tegetthoff admirálisnak, a
Stadtpark mellett pedig II. József császárnak és János főhercegnek emléke.
Legjelentékenyebb épületei a dom, a szinház, kaszinó és a posta-épület. Közelében
van a leitersbergi alagút (670 m. hosszu) és a Dráván átvezető nagyszerü vasúti
hid (208 m. hosszu, 31,6 m. magas, 4 pillérrel). V. ö. Mentzel E., M. (Marburg
1896).
2. M., az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz
kerületben, a Lahn és vasút mellett, (1890) 14520 lak., agyagipargyártással,
kirurgiai eszközök készítésével. A város nagyobb része a 3-szor áthidalt Lahn
jobbpartján egy régi kastéllyal koronázott hegynek oldalán, a kisebb része a
Lahn balpartján épült. Az 1235-83. épített és 1854-64. restaurált Szt.
Erzsébet-templom a német korai gót-korszak egyik legremekebb alkotása, két 75
m. magas toronnyal, szt. Erzsébetnek szarkofágjával, a XIII. sz.-beli ötvösség
egyik legszebb művével, a hesseni tartománygrófok síremlékeivel és egy gyönyörü
oltárral. Az egykori tartománygrófok kastélyában őrzik a hesseni történelmi
társulat régiséggyüjteményét; a lovagterem Marienburgon kivül Németországban a
legnagyobb gótikus profán-épület. Történelmi jelentőségü a kastély, mivel 1529
okt. 1-3. közt itt folyt a vallási vita. Luther és Zwingli közt. A M.-i
egyetemet 1527. Fjülöp hesseni tartománygróf alapította. 1893-1894. 94 docens
működött benne, hallgatóinak száma 933. Az egyetemi könyvtárban van 106000
kötet, 450 inkunabulum, 110000 füzet és 700 kötet kézirat Közép-, szak- és
népiskolái számosak. 1817 óta van természettudományi társulata. M. (latinul
Marpurgum) a XII. sz.-ban kapott városi jogokat; 1229. szt. Erzsébetnek volt
özvegyi székhelye és ekkor gyorsan kezdett emelkedni. 1458-1500. és 1567-1604.
a tartománygrófoknak volt székhelye. A harminc- és a hétéves háboruban többszor
ostromolták. 1806 és 1809. szinhelye volt a hesseni parasztok lázadásának, akik
a franciák ellen fogtak fegyvert, amiért is ezek 1810. és 1811. az
erődítményeket nagyobbrészt légberöpítették.
Forrás: Pallas Nagylexikon