Marcel

(ejtsd: marszell) István, a párisi céh-iparosok főnöke és népvezér, megöletett 1358 jul. 31. Midőn János francia király az u. n. 100 éves háboruban Politiers mellett az angolok fogságába esett (1356), Párisban zavarok törtek ki. M. mint nagy befolyásu férfiu e zavarokban szerepet játszott. A dölyfös őri osztályra haragos párisi polgárság, elkeseredve a nyomasztó adók miatt, felszólalt s több visszaélés orvoslását, több hivatalnok elbocsátását s a pénzügyeknek ellenőrzését követelte. Károly herceg, a trónörökös, előbb engedett, de később M. és pártjának újabb kivánságait elvetette. Erre a felkelés nagyobb erővel tört ki és M. Navarrai Károlyt (l. o.) hiván segélyül, a trónörökös tanácsosai közül Clermontot és Conflanst a dauphin szeme láttára megölette (1358 febr. 22.) Nemsokára azonban megváltozott a hangulat és ekkor 1358 jul. 31. M. maga öletett meg volt társai által. V. ö. Naudet, La conjuration d"Étienne M. (Páris 1815.); Perrens, Et. M. ou le gouv. de la bourgoisie (u. o. 1860); ugyanő, E. M., prévot des marchands (1875). M. J. Saint-Saëns egyik operájának a hőse.

Forrás: Pallas Nagylexikon