Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Március tiz... ----

Magyar Magyar Német Német
Március tiz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Március tizenötödike

Az 1848 februári párisi forradalom hire Bécsben és Magyarországon is heves forrongásban hozta a kedélyeket. Ez események hatása alatt tartotta Kossuth Lajos március 3-iki hires beszédét, melyben független magyar bank felállítását a honvédelmi rendszer átalakítását, magyar független felelős nemzeti kormányt, az ország alkotmányának képviseleti irányban kifejtését sürgeti, amely kivánalmak országgyülési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők. Márc. 11. a bécsi tanuló ifjuság peticiót nyujt be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki kör hasonlóképen elfogadott márc. 12. tartott gyülésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontu kérvényt, melynek tartalma a következő volt: «Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség.» Az a felett való határozást, hogy e kérvényt az országgyülésnek, v. az országos ellenzéki választmánynak nyujtsák be, a márc. 14. d.u. tartandó gyülésre halasztották. E közben érkezett Pestre a hir, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom s a bécsi tanuló ifjuság peticióját az országgyülési rendekkel elfogadtatta; e hir hatása alatt, midőn a gyülés (a szónokok Klauzál G., Nyári P., Irinyi J. voltak) az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjuság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetése alatt a Pillvax-kávéházba ment és ott a «Közvélemény asztalá»-nál elhatározta, hogy másnap, azaz 15. reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozai Pál, Bulyovszky Gyula, Vasvári Pál, Sükei I., Telepi György, Hamari Dániel s még néhányan. Gyülekezési helyül a Pillvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli 8 órát. Petőfi megigérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ir s azt maga fogja elszavalni. Másnap a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő s Hamari D.) s ennyien indultak el az előleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az egyetem-utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára s Petőfi elszavalta előző éjjel irt költeményét, a Talpra magyart, Jókai fölolvasta a 12 kivánatpontot. Innen az újvilág-utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat s az előbbihez hasonlóképpen jártak el. Ekkor már nemcsak az ifjuság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájok, mely nőttön nőtt. Ezután a siker és lelkesedés hatása alatt a Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonultak s itt Petőfi és Jókai saját felelősségökre kinyomatták a Talpra magyart és a Tizenkét pontot s szétosztogatták a nyomda előtt váró közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Mig a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára, amit végre is hajtottak s a kiszabadult fogoly kocsiját az ifjuság maga hozta át Pestre. A tüntetés a nemzeti szinházban ismétlődött. Másnap, márc. 16. már Pest vármegye alispánj Nyári Pál, Rottenbiller Lipót polgármester s mások állottak a mozgalom élére s igy lett az országos jelentőségüvé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is