Az 1848 februári párisi forradalom hire Bécsben és
Magyarországon is heves forrongásban hozta a kedélyeket. Ez események hatása
alatt tartotta Kossuth Lajos március 3-iki hires beszédét, melyben független
magyar bank felállítását a honvédelmi rendszer átalakítását, magyar független
felelős nemzeti kormányt, az ország alkotmányának képviseleti irányban
kifejtését sürgeti, amely kivánalmak országgyülési felirat alakjában voltak a
király elé terjesztendők. Márc. 11. a bécsi tanuló ifjuság peticiót nyujt be a
császárhoz; Pesten az Ellenzéki kör hasonlóképen elfogadott márc. 12. tartott
gyülésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontu kérvényt, melynek
tartalma a következő volt: «Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság
és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2.
Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény
előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget 6.
Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet
s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az
alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el
tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az
uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség.» Az a felett való
határozást, hogy e kérvényt az országgyülésnek, v. az országos ellenzéki
választmánynak nyujtsák be, a márc. 14. d.u. tartandó gyülésre halasztották. E
közben érkezett Pestre a hir, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom s a bécsi
tanuló ifjuság peticióját az országgyülési rendekkel elfogadtatta; e hir hatása
alatt, midőn a gyülés (a szónokok Klauzál G., Nyári P., Irinyi J. voltak) az
utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjuság Petőfi, Jókai,
Vasvári vezetése alatt a Pillvax-kávéházba ment és ott a «Közvélemény
asztalá»-nál elhatározta, hogy másnap, azaz 15. reggel az egész városban
kihirdeti a 12 pontot. Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozai Pál, Bulyovszky
Gyula, Vasvári Pál, Sükei I., Telepi György, Hamari Dániel s még néhányan.
Gyülekezési helyül a Pillvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli
8 órát. Petőfi megigérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ir s azt maga
fogja elszavalni. Másnap a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi,
Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő s Hamari D.) s ennyien indultak el az
előleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az egyetem-utcába.
Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak
Petőfi és Jókai számára s Petőfi elszavalta előző éjjel irt költeményét, a
Talpra magyart, Jókai fölolvasta a 12 kivánatpontot. Innen az újvilág-utcai
orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat s az
előbbihez hasonlóképpen jártak el. Ekkor már nemcsak az ifjuság vette őket nagy
tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájok, mely
nőttön nőtt. Ezután a siker és lelkesedés hatása alatt a Landerer és Heckenast
könyvnyomdájához vonultak s itt Petőfi és Jókai saját felelősségökre
kinyomatták a Talpra magyart és a Tizenkét pontot s szétosztogatták a nyomda
előtt váró közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Mig a
nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak
a néphez. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az
államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára, amit végre
is hajtottak s a kiszabadult fogoly kocsiját az ifjuság maga hozta át Pestre. A
tüntetés a nemzeti szinházban ismétlődött. Másnap, márc. 16. már Pest vármegye
alispánj Nyári Pál, Rottenbiller Lipót polgármester s mások állottak a mozgalom
élére s igy lett az országos jelentőségüvé.
Forrás: Pallas Nagylexikon