Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Marczali... ----

Magyar Magyar Német Német
Marczali... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Marczali

1. Henrik, történetiró, egyetemi tanár, szül. Marcaliban (Somogy) 1856 ápr. 3. Alsóbb iskoláit atyja vezetése mellett otthon, középiskoláit Győrött és Pápán végezte. 1870. a budapesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott s 1875-78. külföldi egyetemek látogatására ment Berlinbe és Párisba 1878. a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magán, 1880. rendes tanárrá neveztetett ki. A magyar tudományos akadémia 1893 máj. 12. választotta meg levelező tagjává. 1895 febr. 14. óta a magyar történelmi társulat igazgató választmányi tagja. Ugyanez évben nevezték ki a budapesti m. kir. tudományos egyetemen az árpádkori magyar történet nyilvános rendes tanárává. Mint szaktudós az árpádkori s az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. Önállóan megjelent művei. A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére (Budapest 1874. Különnyomat a Földrajzi Közleményekből; A magyar történeti kútfői az Árpádok körában (u. o. 1880, németül Berlin 1882); Regesták a külföldi levéltárakból (1882. Külön lenyomat a Történelmi Tárból); Gr. Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai (Budapest 1884. Ért. tört. XI. 9.). Ezeken kivül számos történeti értekezése s könyvbirálata jelent meg a Századokban, Történelmi Tárban, Budapesti Szemlében stb., a Forschungen zur Deutschen Geschichte, Neues Archiv für die ältere deutsche Geschichte, Revne historique stb. Újkor története (1-3 köt., budapest 1883-86. Ribary Képes Világtörténete 6-8. köt.); Magyarország története II. József korában (3 köt., u. o. 1882-88. 1-2. köt., 2. kiad. 1885-88); Mária Terézia (u. o. 1891. Magy. Tört- Életrajzokban); A legújabb kor története 1825-1880 (u. o. 1892); A magyar állam ismertetése (u. o. 1892); A magyar állam ismertetése (u. o. 1892); Anonymus iskolai kiadása (1892); Magyarország története isk. használatra (u. o. 1894); Magyarország a királyság megalapításáig és Magyarország az Árpádok korában (u. o. 1895-96. A Szilágyi S. szerkesztésében megjelenő Milleniumi magyar történet 1-2. köt.). E lexikomban irja a magyar történelem újabbkori részét.

2. M. Mihály, zsidó teologus, az előbbinek atyja, szül. Szalónakon (Vas) 1824 jun., meghalt Marcaliban 1889 okt. 5. Gyermekkorában atyjánál tanult, ki hires talmudista volt, azután a nagymartoni és pozsonyi rabbiiskolát látogatta Az utóbbi helyen világi irókkal is megismerkedett, mire már 20 éves korában elment Pápára, hol négy év alatt végezte a gimnáziumot, aztán Prágába ment az egyetemre, honnét 1852. rabbinak hivták meg Marcaliba, hol élte fogytáig zajtalanul, de áldásdúsan működött és magyarság és műveltség tekintetében minta községét tette kis községét. Tudása, szeretetreméltó, szerény és egyenes modora, valamint a magyarosodás és haladás eszméje iránti lelkesedése által tágabb körökben tiszteletet és szeretetet szerzett magának, igy az 1868. országos zsidó kongresszuson is, melynek egyik kiválóbb képviselője volt. Magyar és német zsidó felekezeti lapokban megjelent cikkein kivül nyomtatásban megjelent; Beköszöntő beszéde (1852, német); Gyászbeszéd Széchnyi István fölött (1860); Beszéd az emancipatio alkalmából (1867); Gyászbeszéd Deák Ferenc fölött (1876); Fegyvereink ellenségeink ellen (1882, két kiadást ért).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is