Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Marczibányi... ----

Magyar Magyar Német Német
Marczibányi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Marczibányi

-család (puchói és csókai), eredetileg trencsénvármegyei, további birtokszerzés után azonban az alsóbb vmegyékben is kiterjed régi nemes család, melynek első ismert törzse, pucból István, a XV. sz.-ban Trencsén vármegyében élt. A kiváltságos levél 1467. Budán Mátyás király által adatott ki. A család ismeretesebb tagjai: II. György 1650. mint a lednici vár kapitánya van fölemlítve. - I. Lőrinc (1740-50) Csongrád vmegyének főjegyzője, utóbb alispánja, országgyülési követ és királyi tanácsos, a tornyai és kamenici birtok szerzője lett, 1781. - II. Lőrinc és III. Imre a csókai uradalmat, ennek fia Antal pedig Trencsénben a kosóci uradalmat egyéb birtokokkal szerezte. - István (l. o.) I. Lőrinc fia, jótékony alapítványairól ismeretes. - Ugyancsak I. Lőrinc fia volt a jótékonyságban a föntebbivel vetélkedő M. Imre, ki 1814 dec. 14. a lévai kegyesrendi gimnázium részére 10500 forintos alapítványt tett le. Említendő azután M. Lajosné (szül. Motesiczky Mária), ki 1845. életfogytiglan tartó alapítványt tett a Kisfaludy-társaság által jutalmazandó költészeti művekre. - Imrének fia, Antal (szül. 1793. Puchón), sokat szerepelt a közéletnek terén. 1825., 1830. és 1836. alispánja, 1839. ismét követe, 1841. Árva vármegyének főispáni helytartója, 1845. pedig Tencsén vármegyének főispánja lett, e méltóságban 1848. a magyar kormány által megerősíttetve, azt 1849. viselte. III. Lőrinccel kihalt a család.

M. (puchói) István, szül. Makón 1752 jul. 25., megh. Budán 1810 dec. 21. Az alsóbb iskolákat Budán, Pozsonyban végezte, a jogot Egerben tanulta, 1777. megnősülve, Torgyán (Csanád) fekvő birtokára vonult s gazdálkodással foglalkozott. 1780. a temesi kerületben királyi biztossá nevezték ki királyi tanácsosi címmel, majd kevéssel ezután Csanád vármegye alispánjává, 1800. udvari tanácsossá, 1806. valóságos belső titkos tanácsossá lett. ekkor a magánéletbe vonult vissza s előbb Pestre, majd Budára tevé át lakását. Nevét főleg az általa tett sok és nagy alapítványok tartották fenn. A ludoviceumra 50000 forintot adományozott; a budai császárfürdőt a közelébe eső házakkal (1806) az irgalmasrend számára megvette; ugyanott az Erzsébetapácák számára kórházat építtetett; a magyar nemzeti muzeumnak régiséggyüjteményt adományozott. Ezenkivül 50000 forint alapítvánt tett magyar tudományos és szépirodalmi művek jutalmazására és nyelvészeti pályakérdések kitűzésére (Marczibányi-itnézet), mely alapítvány kezelését 1847. a magyar tudományos akadémia vette át. Az alapot időközben a Marczibányi-család több tagja növelte. Ez alapból az akadémia kétféle jutalmat szokott kitűzni, u. m. az 50 aranyas Marczibányi-mellékjutalmat és egy 40 aranyas jutalmat (Életrajza a tudományos Gyüjtemény 1818. VII. 111-4. old.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is