Márga

kőzet; mészkőnek, esetleg dolomitnak keveréke agyaggal, sokszor még finom csillámlemezkék meg apró quarcszemek is keveredtek hozzá. Savval persze többé-kevésbbé erősen pezseg, a szénsavas mész feloldódik, az agyag mint üledék marad hátra. Az agyagtartalom 20-60% lehet az egész tömegnek. A szerint amint több-kevesebb az agyagtartalom, más-más nevet is kap. Ha az agyagtartalom legfölebb 20%, akkor Mész-M. a neve, ha annál több, akkor agyagos-M. Amennyiben nem szénsavas mész (mészkő), hanem szénsavas mész-magnézia (dolomit) keveredett az agyaggal M.-vá, akkor dolomites M. a neve. Ha a quarcszemek benne nagyon felszaporodnak, akkor homokos M.-nak szokták mondani. A 15-20% agyagot és kovasavat (quarcot) meg vasoxidot tartalmazó mészmárga a cement-M. v. cement (l. o.), - A M. különösen pedig a palás M. és M.-pala kitünő megtartója az állati és növényi maradványoknak, miért benne sok kövületet találni sokszor bámulatos megtartási állapotban. Szerkezetre nézve a M. vagy földes, vagy palás, vagy laza, avagy tömött. Ha földes, laza, akkor márgásföld; ha tömött, de nem palás, akkor közönséges M., ha pedig palás, akkor M.-pala név alatt szerepel. Szinre, tapintatra nézve nagyon változó. Többnyire szürke szinü, sovány tapintatu, de van vasoxidultól és vasoxidtól sárgára, barnás veresre, zöldre, sőt bitumentől, hozzá keveredett szerves anyagoktól feketére megfestett M. is. Ha sok bitumen járja át, bitumenes M. a neve és könnyen felismerhető szagáról, különösen ha ráütünk. Némelyikben oly sok a bitumen, hogy szurokfeketék és meggyujtva erősen kormozó lánggal égnek. Régebben olajat is desztilláltak az ilyenből. A M. a levegőn először erősen levelessé lesz, utána szétdarabolódik, az után egészen szétesik, szétmállik és a márgás talajt alkotja. A M. a mészkő és homokkő mellett egyike a leggyakoribb szediment kőzeteknek. Nagy tömegeket alkot ugyszólván minden geologiai szisztéma lerakódásai között. Igen gyakran találni mint konkréciót is (l. o.) és pedig a legváltozatosabb alakokban.

Általában a termékenyebb talajok közé tartozik. Fizikai tulajdonságai kedvezők, ásványi tápanyag eredetileg elég van benne, a nyers tápanyag és a humus benne gyorsan bomlik és pedig annál inkább, minél több benne a mész. Ahol a feltalaj mészszegény, az altalajban pedig márgaréteg fordul elő, ott a márgázással javítják a feltalajt. A márgázás igen költséges melioráció, miután holdankint 2-400 q M. felhordása szükséges. A megmárgázott talajt erősebben kell trágyázni, különben egy ideig bőven terem ugyan a talaj, de később nagyon silánnyá lesznek a termések.

Forrás: Pallas Nagylexikon