Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Margitay... ----

Magyar Magyar Német Német
Margitay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Margitay

1. Dezső, iró, szül. Újfehértón (Szabolcs) 1838 ápr. 26. Atyja margitai, sámsoni és menyői M. Sámuel földbirtokos, ügyvéd és több vármegye táblabirája, széleskörü műveltséggel biró férfiu volt, kivel Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor s a kor több jeles embere benső baráti viszonyban állt; anyja illésházi Illési Mária, fenkölt lelkü honleány. Atyját M. kilenc éves korában elveszítette; fejlődésére anyja volt határozó befolyással. Első nevelése házi volt; nevelők oktatták a szülői háznál. Később a debreceni kollégiumban, majd Sárospatakon tanult, s a jogot is itt végezte, lévén maga is ev. ref. vallásu. Az ügyvédi vizsgálatot 1864. letette s előbb Sáros, majd Hajdu vármegyében később a fővárosban gyakorló ügyvéd volt s jogi és szépirodalmi dolgozatokkal foglalkozott. Első szépirodalmi kisérletei a Császár Ferenctől szerkesztett Divatlapokban, a Holgyfutárban, később a Fővárosi Lapokban jelentek meg a 60-as évek elején. Jogtudományi dolgozatai jobbára a Dárdai szerkesztette Jogtudományi Közlönyben láttak napvilágot a 70-es évek elején; ezek Horváth Boldizsár akkori igazságügyminiszter közelebbi ismeretségébe juttatták M.-t Igazságszolgáltatás a népképviseletben c. nagyobb terjedelmü jogi munkálata az akadémia kiadásában lesz megjelenendő. Egy politikai röpirata: Néhány szó helyzetünkről (Pest 1867) is megjelent. 1873 óta az ügyvédkedés mellett fő foglalkozása a szépirodalom volt. Regényt, elbeszélést és népszinművet irt. Elbeszélései - mintegy 30 kötetre való - a lapokban és folyóiratokban vannak szétszórva; köteles kiadást nem rendezett belőlük. Regényei közül önálló kiadásban a Kalandor (Debrecen 1873), később Föltámadás után (Magyar könyvesház), Őszi verőfény (Bpest), Megölt lélek (Egyet, regénytár), Végzet, Róka koma (rajz), A hivatal (Athenaeum olvasótára) jelentek meg. A 70-es évek irói közt körülbelül első volt, ki a népies irányu elbeszéléseket újból művelni kezdte s Komádi Marci, Ne szeresd el az én szeretőmet stb. elbeszéléseivel meglehetősen kedveltté tette. Népszinművei, melyek a népszinházban szinre kerültek: Cserebogár, A jó Isten, Asszony nem számít, Czine mintye (3 felv. 1893). Ezres bankó (a két utóbbi dijat nyert). Irói fejlődésére nagy hatással volt anyjának a magyar irodalom iránt való lelkesedése.

2. M. Tihamér, genrefestő, szül. Jenkén (Ung) 1859 nov. 27. Szülői, kik korán észrevették művészi hajlamait, mindent elkövettek annak élesztésére. Ugy Ungvárt, mint később Debrecenben, hol a gimnáziális osztályokat járta, rajzolással töltötte szabad idejét. Bevégezve gimnáziumi tanulmányait, Budapestre jött a növendéke lett a mintarajziskolának, hol négy éven át évről évre díjakat nyert s első nagyobb kompozicióját, a Mikulást is megfestette. Tanárai már akkor elismeréssel nyilatkoztak a kép ügyes csoportosításáról s az egyes alakok jellemzéséről. A fiatal növendék oly nagy haladást tett, hogy Debreceni vásár cimü festményét már a képzőművészeti társulat kiállítására is befogadták. E kép tanulmányfőit már természet után rajzolta anyja szabolcsvármegyei birtokán. M. Budapestről Münchenbe ment s az ottani festőakadémián már az első évben dicsérő oklevelet nyert Bajor Kristóf a tornajátékon cimü szinvázlatával. Terve ekkor még az volt, hogy történeti festővé képezi magát. Darius halála és Nero cimü vázlatai csakugyan hivatásról tanuskodtak, bár a mélyebb történeti érzék még, igen természetesen, mindakettőből hiányzott. Münchenben legnagyobb műve a Római dáridó volt, mely mozgalmas csoportosításával és tartalas szineivel ugy az ottani Kunst-Vereinben, mint később a budapesti műcsarnok kiállításán is feltünést keltett. Hosszabb időt töltött Velencében és Firenzében, honnan egész csomó kisebb genreképet hozott haza magával s az Engesztelés, a Decameron, a Csók és a Bor mind örvendetes átalakulásban mutatták tehetségét. Közülük különösen kitünt a Decameron cimü, mely már elárulta vonzódását a humoros ábrázolás iránt. Ezután hosszu ideig csakis két képén (Már késő és Megtérés) foglalkozott komoly témával; újabb művei mind az élet derüsebb oldalait mutatták. Az Első próba, a Korhely, a Tükör előtt egytől egyig vidám alkotások voltak s a műbarátok körében elismeréssel találkoztak. Első csattanósabb sikerét azonban az Ellenállhatatlanul aratta. Azóta művészi egyénisége mind határozottabban kezd kidomborodni s ma már ugy ismerik őt, mint a modern szalon-életkép ötletekben gazdag, élénk és jókedvü művelőjét. A Leánykérő, a Mézes hetek, a Szeret-e? az Első vallomás, az Első váltó mind figyelmet keltő darabjai voltak a budapesti és bécsi kiállításoknak. Legutóbbi műve: A két nővér, kivételképpen érzelmes történetet mond el és mint ilyen is a jellemzés erejével s a technika virtuozitásával tünik ki. Nagy része volt pár év előtt a Nemzeti Szalon alakításában, melynek kezdettől fogva buzgó alelnöke.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is