Marha által okozott károk
A magyar jog szerint, ha a marhák (lovak, ökrök, juhok,
disznók s más apróbb marhák, equi, boves, oves porci et aliae pecudes vel
pecore) tilosban, vetésekben vagy másnak földbirtokán kárt okoztak, behajtásnak
van hele. A behajtott marhát 3 nap alatt természetben vagy irásban az illetékes
hatóságnak át kell adni; aki ezt elmulasztja, kártérítéssel tartozik s az u. n.
girás büntetésbe (l. o.) esik. A behajtott marhát a tulajdonos csak ugy kapja
vissza, ha kártérítést vagy dologi biztosítást (cautio realis) ad. Megtérítendő
a községi elüljáróság által becsült kár, a marha tartása, a behajtó cselédnek
jutalma s minden egyéb költség. Nagyobb számu marhának vagy egész csordának
behajtása alkalmával csak egy darabot szokás zálogul megtartani, emelyet
azonban nem is kell a fenti 3 nap alatt átszolgáltatni. Ha a terület, melynek
tettleges birtokosa a marhát zálogolja, a felek között perces, nem behajtásnak,
hanem elhajlásnak (abactio pecorum) van helye. Az elhajtó, ha egy évi
folytonos, nyilvános és háborítlan birtokot bizonyít, kárának és költségeinek
megtérítését, s a hatalmaskodási díjat is követelheti, sőt régebben, ha
ellenfelét a határtól kétszer biróilag eltiltotta, az elhajtott marhát is
követelhette. A marha tulajdonosa elhajtás esetében nem dologi, hanem csak
irásbeli biztosítást tartozik adni. Ily szellemben rendeli a behajtást és
elhajtást az 1848. IX. a mezei rendőrségről intézkedő t.-c. is. Erdélyben
azonos elvek érvényesek, de ott még gabonahordáskor a még fel nem szabadított
földekre bocsátott marha által okozott kár esetében az u. n. tilalomrontás díja
is jár, mely 12 frt. L. még Mezőrendőri kihágások.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|