Mária-Zell

1. község és búcsujáróhely Mura-Bruck stiriai kerületi kapitányságban a Salzabach mellett, 900 m. magasban (1890) 1263 lak., ezek nagyobbára a búcsujárók után élnek, akiknek száma évenkint több mint 200000. Jul. 1. a bécsiek, aug. 14. a graziak érkeznek meg. A festői fekvésü község középpontja a tekintélyes 4 tornyu templom, amelyet a XVII. században építettek; csakis a középső szép gót torony maradt meg a XIV. századbeli régi templomból. A csodaszép Máriakép 0,5 m. magas, fából faragott Madonna, melyrt 1157. egy bencés szerzetes készített. I. Henrik morvaországi határgróf fölötte 1200 körül egy kápolnát állíttatott fel. 1363. pedig Nagy Lajos magyar király, miként a déli portálénál elhelyezett ólomszobrok alatt olvasható, a törökökön kivívott győzelme emlékére egy nagyobb templomot építtetett. A jelenlegi templom belseje 92 m. hosszu, 34 m. széles. A középső hajóban levő kis kápolna gazdagon, a többi közt 12 ezüst oszloppal van díszítve. A szószék vörös porfir. A főoltárnál nagy ébenfakereszt áll két életnagyságu ezüst emberi alakkal, III. Károly király ajándékával. A kereszt alatt nagy ezüst földgolyó, a főoltár mellett pedig a brünni városi tanácsnak két votiv-képe látható. A kincstára gazdag értékes templomi edényekben, ereklyeszekrényekben és egyéb értékes tárgyakban, a többi közt Werner Zakariás aranytolla is itt van. Számos nagybecsü ajándék magyar származásu, így Scitovszky primás és a gróf Karácsonyi-család ajándéka két régi kép Pozsony városáról stb. V. ö. Steinhez, Kőnik Ludwig l. von Ungaru und seinte Weihgeschenke für Mária-Zell (Mittheilungen des Vereins für Steiermark 1887). Élénk a szent képekkel, rózsafüzérekkel való kereskedés is. A magyar vonatkozásu mondákra nézve I. Pór Antal művét Nagy Lajosról (Történeti Életrajzok, 590 old.), ahol Mannesdorfer (Menosdarfer) krónikáját birálat alá veszi. - 2. M. (Kis-M.), falu, és búcsujáróhely Baden alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, (1890) 348 lak.

Forrás: Pallas Nagylexikon