tiroli hercegnő és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem neje,
II. Ferdinánd király testvére. Szül. Grazban 1574 nov. 10. mint Károly osztrák
főhercegnek és Mária bajor hercegnőnek leánya. Megh. a halli kolostorban 1621
ápr. 6. vallásosságáról hires anyja a leggondosabb nevelésben részesíté. Miután
Báthory Zsigmond leverte a törököt, 1594. hódoló követséget küldött Rudolf
császárhoz Prágába, melynek vezetője, Bocskay István, egyszersmind az
uralkodóház egyik leányát is megkérte Báthory számára. a császár választása
M.-ra esett, amit a leány anyjának tudtára is adott. Ez azonban féltvén
gyermekét, akit nem akart idegen, az osztrák udvar előtt nem a legjobb hirben
álló országba küldeni, leghevesebben ellenkezett, ugyszintén M. nővére, Anna
lengyel királyné is. A családi politika érdekei és a császár határozott
parancsa előtt azonban kénytelenek voltak meghajolni. A prágai követség 1595
febr. 27. Grazba ért, ahol Carillo Alfonz, Báthory gyóntatója megkérte M.-t ura
számára. Márc. 5. volt a forma szerinti összeadás, melynél mint vőfélyek Miksa
és Ferdinánd főhercegek szerepeltek. A menyasszony anyja kiséretében nagy
viszontagsággal utazott Felső-Magyarországon át új hazájába, ahol rendkivül
fényes fogadtatásban részesült Kolozsvárt, továbbá Gyulafehérvárra érkezésekor.
Aug. 6. volt a lakodalom, amelyre hitbérül 100000 forint értékü ezüst holmit és
Fogaras várát kapta férjétől. Azonban csakhamar nagy csalódás érte Báthory t.
i., aki a legcsekélyebb vonzalmat se érezte neje iránt, akit sohse ismert,
lelkifurdalást kezdett érezni, mert állítólag néhány nappal a menyegző előtt
oly testi fogyatkozást vett észre magán, mely képtelenné tette férji
hivatására. Mindenképen meg akart szabadulni nejétől és az országot a
császárnak átadva, papi pályára óhajtott lépni. M.-t Kővárba száműzte, ahol a
szegény nő a legkínosabb napokat töltötte, mindig abban a hiu reményben
ringatózva, hogy visszatérhet hazájába. 1597 dec. 23. Báthory Zsigmond Oppeln
és Ratbor hercegségekért átadta Erdélyt a császárnak, aki igérte, hogy ki fogja
eszközölni a házasság felbontását. Báthory Zsigmond távozása után, 1598 ápr.
16. a rendek felszólították M.-t az uralkodás átvételére, amit ez ápr. 18.
teljesített is. Valóságban azonban a császár biztosai kormányoztak. E rövid
uralkodás alatt hódolt meg Mihály havasalföldi vajda Rudolf császárnak és
magyar királynak, továbbá tárgyalások folytak a tatár khánnal, melyek még nem
vezettek célhoz. M. hasztalanul sürgette a császárnál, hogy Miksa herceg
szabadítsa ki e gyülölt országból, bár Rudolf egyre biztatta. Báthory Zsigmond,
aki már megbánta elhamarkodott tettét, Oppelnből titkon Erdélybe jött, ahol
aug. 20. megérkezett, a császári biztosokat elfogatta és ismét megragadta az
uralmat. M.-val is kibékült, sőt nagy szeretetet is tanusított irányában.
Nemsokára azonban ismét ráunt és Kővárba küldte. Báthory unokatestvére, Endre
bibornok hajlandó lett volna M.-t nőül venni, aki azonban alig várta, hogy
visszatérhessen hazájába Báthory Zsigmond második lemondása után, 1599 április
indult el, mikozben a pápánál sürgette a házasság felbontását, ami meg is
történt aug. 17. Otthon több házassági ajánlatot visszautasítván, 1607, a halli
kolostorba lépett. V. ö. Szádeczky Lajos, Báthory Zsigmondné (Századok, 1883);
u. a. Oklevelek és adalékok M. K. történetéhez (Századok, 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon