Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mária Krisz... ----

Magyar Magyar Német Német
Mária Krisz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mária Krisztierna

tiroli hercegnő és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem neje, II. Ferdinánd király testvére. Szül. Grazban 1574 nov. 10. mint Károly osztrák főhercegnek és Mária bajor hercegnőnek leánya. Megh. a halli kolostorban 1621 ápr. 6. vallásosságáról hires anyja a leggondosabb nevelésben részesíté. Miután Báthory Zsigmond leverte a törököt, 1594. hódoló követséget küldött Rudolf császárhoz Prágába, melynek vezetője, Bocskay István, egyszersmind az uralkodóház egyik leányát is megkérte Báthory számára. a császár választása M.-ra esett, amit a leány anyjának tudtára is adott. Ez azonban féltvén gyermekét, akit nem akart idegen, az osztrák udvar előtt nem a legjobb hirben álló országba küldeni, leghevesebben ellenkezett, ugyszintén M. nővére, Anna lengyel királyné is. A családi politika érdekei és a császár határozott parancsa előtt azonban kénytelenek voltak meghajolni. A prágai követség 1595 febr. 27. Grazba ért, ahol Carillo Alfonz, Báthory gyóntatója megkérte M.-t ura számára. Márc. 5. volt a forma szerinti összeadás, melynél mint vőfélyek Miksa és Ferdinánd főhercegek szerepeltek. A menyasszony anyja kiséretében nagy viszontagsággal utazott Felső-Magyarországon át új hazájába, ahol rendkivül fényes fogadtatásban részesült Kolozsvárt, továbbá Gyulafehérvárra érkezésekor. Aug. 6. volt a lakodalom, amelyre hitbérül 100000 forint értékü ezüst holmit és Fogaras várát kapta férjétől. Azonban csakhamar nagy csalódás érte Báthory t. i., aki a legcsekélyebb vonzalmat se érezte neje iránt, akit sohse ismert, lelkifurdalást kezdett érezni, mert állítólag néhány nappal a menyegző előtt oly testi fogyatkozást vett észre magán, mely képtelenné tette férji hivatására. Mindenképen meg akart szabadulni nejétől és az országot a császárnak átadva, papi pályára óhajtott lépni. M.-t Kővárba száműzte, ahol a szegény nő a legkínosabb napokat töltötte, mindig abban a hiu reményben ringatózva, hogy visszatérhet hazájába. 1597 dec. 23. Báthory Zsigmond Oppeln és Ratbor hercegségekért átadta Erdélyt a császárnak, aki igérte, hogy ki fogja eszközölni a házasság felbontását. Báthory Zsigmond távozása után, 1598 ápr. 16. a rendek felszólították M.-t az uralkodás átvételére, amit ez ápr. 18. teljesített is. Valóságban azonban a császár biztosai kormányoztak. E rövid uralkodás alatt hódolt meg Mihály havasalföldi vajda Rudolf császárnak és magyar királynak, továbbá tárgyalások folytak a tatár khánnal, melyek még nem vezettek célhoz. M. hasztalanul sürgette a császárnál, hogy Miksa herceg szabadítsa ki e gyülölt országból, bár Rudolf egyre biztatta. Báthory Zsigmond, aki már megbánta elhamarkodott tettét, Oppelnből titkon Erdélybe jött, ahol aug. 20. megérkezett, a császári biztosokat elfogatta és ismét megragadta az uralmat. M.-val is kibékült, sőt nagy szeretetet is tanusított irányában. Nemsokára azonban ismét ráunt és Kővárba küldte. Báthory unokatestvére, Endre bibornok hajlandó lett volna M.-t nőül venni, aki azonban alig várta, hogy visszatérhessen hazájába Báthory Zsigmond második lemondása után, 1599 április indult el, mikozben a pápánál sürgette a házasság felbontását, ami meg is történt aug. 17. Otthon több házassági ajánlatot visszautasítván, 1607, a halli kolostorba lépett. V. ö. Szádeczky Lajos, Báthory Zsigmondné (Századok, 1883); u. a. Oklevelek és adalékok M. K. történetéhez (Századok, 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is