Mária Krisztina

1. (I.), spanyol királynő, I. Ferenc nápolyi király és Izabella királyné leánya, szül. 1806 ápr. 27., megh. Havreban 1878 aug. 22. Sjzülei 1829 dec. 11. VII. Ferdinánd spanyol királyhoz adták nőül, kinek negyedik neje volt. Rövid idő alatt nagy befolyást gyakorolt agg férjére, amivel azonban a király öccsének, Don Carlosnak (l. o.), sógornőjének és az u. n. apostoli pártnak haragját vonta magára. Midőn VII. Ferdinánd 1830 márc. 29. neje kivánsága szerint az 1713 óta érvényben levő trónörökösödési rend helyett a régibb, kasztiliai örökösödési rendet léptette életbe, melynek értelmében a spanyol trón M.-tól születendő leánygyermekére is volt szállandó, Don Carlos és pártja kijátszva érezte magát és nyiltan ment át az ellenzékre. 1830 okt. 10. M. csakugyan leánygyermeket szült, Izabellát, 1832 jan. 30. pedig egy második leánnyal örvendeztette meg férjét, ki ezentul még inkább hallgatott rá. Midőn VII. Ferdinánd 1833 szept. 29. elhalt, az udvar Izabellát kiáltotta ki királynővé, M.-t pedig régensnek. M. nem sokáig gyászolta első férjét: 1833 dec. 28. Munoz Ferdinánd nevü testőrrel kötött morganatikus házasságot és egyúttal Rianzares hercegévé tette új férjét. Ekkor azonban a Don Carloshoz és a legitimista zászlóhoz szító baszkok fegyvert fogtak, kikkel szemben M. a liberális pártra támaszkodott (az u. n. «Christinos»-okra). Ismételten hirdetett ki alkotmányt, mely azonban a szélső szabadelvüek vágyait ki nem elégítette és elvégre (1840 október 10.) az Ayuntamientosról szóló törvény miatt kitört népfölkelés folytán a hatalomról le kellett mondania, mire Franciaországba távozott. Mihelyt azonban az Espartero-kormány 1843. összeomlott, visszatért Madridba és nyiltan is megtartotta esküvőjét Munozzal, kitől már több gyermeke született. Azontul vagy 11 évig folyt be Spanyolország sorába és a francia királyi családdal kötött házasságok, valamint a Narvaez- és Bravo-Murillo-féle hirhedt minisztériumok alakulásai az ő közreműködésével történtek. A reakció szellemében érvényesített beavatkozásával annyira magára vonta a nép gyülöletét, hogy 1854. felkelés támadt ellene, mire az országból menekülnie kellett. 1864. ugyan még egyszer visszatért, de ekkor már nem érezte magát Madridban otthonosnak és majd Itália, majd Franciaországban töltötte utolsó éveit. Férje, Munoz, 1873 szept. 12. halt el; M. öt évvel tulélte.

2. M. (II.), spanyol királynő, Károly Ferdinánd osztrák főherceg leánya, szül. 1858 jul. 21. Neje lett 1879 nov. 29. XII. Alfonz spanyol királynak s ennek korai halála után (1885 nov. 25.) ő vette át az ország kormányzását kiskoru fia, XIII. Alfonz nevében, aki 1886 máj. 17. született és akit 16 évében fognak nagykorunak nyilvánítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon