Annak az imádásnak, mellyel a kereszténység kezdet óta hódol
Jézus Krisztusnak, szükségszerü következménye az a kiváló tisztelet, melyet az
Isten anyja, Mária iránt a kat. egyház mindig tanusított s tanusít jelenleg is.
Ezt a tiszteletet, annak régiségét kétségen kivül helyezik a római katakombák
képei, melyek világosan hirdetik, hogy már a II. sz.-ban az iseni tisztelet
kiegészítő része volt a Máriához intézett könyörgés. Igen természetes, hogy az
a tisztelet, mellyel a kat. hivek Máriát minden nyelven illetik, csak idő
multával emelkedett arra a magasságra s kifejlettségre, melyen jelenleg áll.
M. Magyarországban egyidős a kereszténységgel. Szt. István
1038. haldokolván, Máriának ajánlotta fel az országot s Mária, mint patrona
Hungariae képe a lobogókon utóbb évszázadokon át hadi jelvény volt. Szt. István
évenkint megülni rendelte Nagy-Boldogasszony napját, mely a kat. magyarságnak
nemzeti ünnepe s a Székesfehérvárt épített székesegyházat is neki szentelte.
Szt. László az országot Mária királyságának (Regnum Marianum) nevezte s utódai
is gyakran irták Máriát úrnőjüknek s az országot az ő örökségének. A koronázási
ékszereken, a pénzeken (e sz.-ban is a máriásokon, utoljára 1848), cimereken
(p. Csik-, Gyergyó- és Kászonszékek régi címereiben), vérteken gyakran
használták Mária képét. egyes magyar zsinatok (p. 1279. a budai, 1309. az
udvardi, 1858. az esztergomi) emelni igyekeztek a M.-t Máriának sok egyen3sen
magyar ünnepe van (l. Boldogasszony). Szt. István óta január Boldogasszony és
aug. Kisasszony hava nevet visel. A Szt. Istvántól emelt templomok jobbadán
Máriának voltak szentelve. Sok helységet neveztek róla s a vitézek már az
Árpádok korában gyakran használták harci kiáltásul az ő nevét Mária a győri,
fehérvári, rozsnyói, munkácsi, zágrábi és még 7 más, hajdan Magyarországhoz
tartozott püspökség és sok káptalan s 62 apátság védőasszonya. Nagyszámu kép és
szobor, harang stb. tanusította e tiszteletet. A Mária-társulatok közt
legrégibb a Szt. László idejében említett kalandos-társaság. Az 1822. évi
nemzeti zsinat kimondta, hogy a Mária-társulatokat, ahol csak lehet, helyre
kell állítani; ezóta alakulta legtöbb rózsafüzér- és szent olvasó-társulat. Az
Ave Maria harangoztatást még II. András rendelte el 1224., hogy a harangok
naponkint egyszer figaelmeztessék a népet a Máriához való fohászkodásnak
idejére Mária szelőtelen fogantatásának megünneplését 1201. Sárospatakon kezdték
s azután országszerte gyakorolták, pedig dogma csak 1854 dec. 8. lett. A
Máriáról szóló irodalom is gazdag, s ezt szt. Gellértnek néhány fenmaradt
egyházi beszéde vezeti be. PozsonyiJózsef mihálykői lelkész 1384. már Mária
szeplőtelen fogantatásáról irt. Temesváry Pelbártnak 1446-50 táján Máriáról irt
Stellariuma és Rosariuma 1518. nyomtatásban is megjelent. A Máriáról fenmaradt
legrégibb magyar prédikációt (a Bódog szűz szeplőtelen fogantatásáról) a
debrecenilegendás könyv tartalmazza a XV. sz.-ból. Mint búcsujáró helyek
Mária-Radna, Mária-Pócs stb. hiresedtek el; de a külföldre is gyakran
zarándokoltak Mária magyar tisztelői, különösen Mária-Zellbe, melynek templomát
Nagy Lajos építtette, a törökök felett a nép hite szerint Mária segítségével
vívott győzelme emlékére. Újabban a lourdesi Szűz tiszteletére állítanak
szobrokat, oltárokat s évenkint zarándoklatok indulnak Lourdesba.
Forrás: Pallas Nagylexikon