Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mária tiszt... ----

Magyar Magyar Német Német
Mária tiszt... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Mária tisztelete

Annak az imádásnak, mellyel a kereszténység kezdet óta hódol Jézus Krisztusnak, szükségszerü következménye az a kiváló tisztelet, melyet az Isten anyja, Mária iránt a kat. egyház mindig tanusított s tanusít jelenleg is. Ezt a tiszteletet, annak régiségét kétségen kivül helyezik a római katakombák képei, melyek világosan hirdetik, hogy már a II. sz.-ban az iseni tisztelet kiegészítő része volt a Máriához intézett könyörgés. Igen természetes, hogy az a tisztelet, mellyel a kat. hivek Máriát minden nyelven illetik, csak idő multával emelkedett arra a magasságra s kifejlettségre, melyen jelenleg áll.

M. Magyarországban egyidős a kereszténységgel. Szt. István 1038. haldokolván, Máriának ajánlotta fel az országot s Mária, mint patrona Hungariae képe a lobogókon utóbb évszázadokon át hadi jelvény volt. Szt. István évenkint megülni rendelte Nagy-Boldogasszony napját, mely a kat. magyarságnak nemzeti ünnepe s a Székesfehérvárt épített székesegyházat is neki szentelte. Szt. László az országot Mária királyságának (Regnum Marianum) nevezte s utódai is gyakran irták Máriát úrnőjüknek s az országot az ő örökségének. A koronázási ékszereken, a pénzeken (e sz.-ban is a máriásokon, utoljára 1848), cimereken (p. Csik-, Gyergyó- és Kászonszékek régi címereiben), vérteken gyakran használták Mária képét. egyes magyar zsinatok (p. 1279. a budai, 1309. az udvardi, 1858. az esztergomi) emelni igyekeztek a M.-t Máriának sok egyen3sen magyar ünnepe van (l. Boldogasszony). Szt. István óta január Boldogasszony és aug. Kisasszony hava nevet visel. A Szt. Istvántól emelt templomok jobbadán Máriának voltak szentelve. Sok helységet neveztek róla s a vitézek már az Árpádok korában gyakran használták harci kiáltásul az ő nevét Mária a győri, fehérvári, rozsnyói, munkácsi, zágrábi és még 7 más, hajdan Magyarországhoz tartozott püspökség és sok káptalan s 62 apátság védőasszonya. Nagyszámu kép és szobor, harang stb. tanusította e tiszteletet. A Mária-társulatok közt legrégibb a Szt. László idejében említett kalandos-társaság. Az 1822. évi nemzeti zsinat kimondta, hogy a Mária-társulatokat, ahol csak lehet, helyre kell állítani; ezóta alakulta legtöbb rózsafüzér- és szent olvasó-társulat. Az Ave Maria harangoztatást még II. András rendelte el 1224., hogy a harangok naponkint egyszer figaelmeztessék a népet a Máriához való fohászkodásnak idejére Mária szelőtelen fogantatásának megünneplését 1201. Sárospatakon kezdték s azután országszerte gyakorolták, pedig dogma csak 1854 dec. 8. lett. A Máriáról szóló irodalom is gazdag, s ezt szt. Gellértnek néhány fenmaradt egyházi beszéde vezeti be. PozsonyiJózsef mihálykői lelkész 1384. már Mária szeplőtelen fogantatásáról irt. Temesváry Pelbártnak 1446-50 táján Máriáról irt Stellariuma és Rosariuma 1518. nyomtatásban is megjelent. A Máriáról fenmaradt legrégibb magyar prédikációt (a Bódog szűz szeplőtelen fogantatásáról) a debrecenilegendás könyv tartalmazza a XV. sz.-ból. Mint búcsujáró helyek Mária-Radna, Mária-Pócs stb. hiresedtek el; de a külföldre is gyakran zarándokoltak Mária magyar tisztelői, különösen Mária-Zellbe, melynek templomát Nagy Lajos építtette, a törökök felett a nép hite szerint Mária segítségével vívott győzelme emlékére. Újabban a lourdesi Szűz tiszteletére állítanak szobrokat, oltárokat s évenkint zarándoklatok indulnak Lourdesba.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is