Marianák

(Ladrones, Tolvas-szigetek), a spanyolok birtokában levő szigetcsoport a Nagy-oceánban az É. sz. 13. és 21°, a párisi K. h. 142 és 143° közt, összesen 1145 km² területtel, 10172 lak. A M. 2 csoportra oszlanak, egy északira és egy délire, amaz 10, emez 5 szigetből áll; amazok egészen vulkániak, emezek mészkőből és korall-képződményekből állanak. A D-i csoport szigetei: Guam (l. o.) a legnagyobb és legnépesebb, Rota vagy Szarpan (114 km²), Szosszanhaja helységgel, Aguijan (12 km²), Tinian (130 km²) és Saipan (185 km²) Anaguan helységgel. Az É-i csoportban Pagan vagy Paygan (100 km²) a legnagyobb; ez valamint a többi kis sziget (Farallon, Anatagan, Szarigan, Grigan stb.) lakatlan; valamennyin még mindig működő vulkánok vannak. A M. flórája az ázsiai szigetek flórájához hasonlít. Egyedüli kiviteli cikke a cukornád. Lakói a csamorrok (chamorros), akik a tagelokhoz hasonlítanak és keresztények. A szigetcsoportot Magalhaes fedezte föl, aki Ladrones vagy Tolvaj-szigeteknek nevezte el. A spanyolok 1668. szállották meg és IV. Fülöp özvegyének tiszteletére M.-nak keresztelték. V. ö. Montero Vidal, El archipiélago Filipino y las Islas Marianas (Madrid 1886); Guerra, Un viaje por Oriente de Manila a Marianas (1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon