Márka

mark, eredetileg súlymérték volt a nemes fémek mérésére, későbben pénzsúlyegység. Alapjául szolgált a kölni félfont, vagyis 16 lat, innét kölni M. A régi kölni M. súlya 233,812 g. és felosztva lett 8 unciára, 16 latra, 64 nehezékre és 65536 mintafillérre. A később keletkezett fontosabb M.-k a következők: a bécsi M. = 233,890 g., a francia M. = 244,7529 g., a hollandi M. = 246,084 g., a porosz M. = 233,8555 g., a bajor M. = 233,950 g. Az arany M.-t felosztották 24 karátra a 12 szemer, az ezüst M.-t 16 latra a 18 szemer, vagyis mindegyik 288 szemerre. Finom M.-n 1 M. súly tiszta aranyat v. ezüstöt értettek, a nyers M.-n 1 M. súlyu ötvözött nemes fémet. A M. már régebb idő óta bizonyos pénzegység is volt, mely azonban sokkal kisebb értékü, mint egy M. nemesfém súlya. Különösen használatos volt Hamburg, Lübeck és Schleswig-Holsteinban a courant vagy folyó M. ²/₅ porosz tallér értékkel és felosztották 16 shillingre a 12 fillér. Egy folyó M. értéke 1,41 korona. Nagykereskedésekben használták Hamburgban mint pénzszámítási egységet a M. bancót = 1,78 korona (l. Banco) Jelenleg a M. a németországi és finn pénzegység, Németországban 500 g. tiszta aranyból vernek 1395 M.-t, 1. M. = 1,175 korona. A finn M. ¹/₄ orosz ezüst rubellel egyenlő, közel 1,05 korona; ugy a német, valamint a finn M. 100 fillére van felosztva. Végre használtatik a M. mint kereskedelmi súly és pedig Svédországban 425,07 g., Izlandban 996,8 g. súllyal.

Forrás: Pallas Nagylexikon