Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
markazit white iron

Magyar Magyar Német Német
Markazit... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Markazit

(ásv.), vasszulfid (FeS2), a piritnek dimorf ásványa, hasonló is hozzá, csakhogy a sárgás szin gyakran zöldes árnyalatu és általában szine kevésbbé oly tisztán sárga, mint a pirité; gyakran jelenik meg futtatott szinekben. Szinét némelykor arzéntartalma is befolyásolja, mely világosabbá, ónfehérré teszi (vagy 4% fs. tartalmu M. a lonchidit, Freibergből). Rombos rendszerbeli táblás, kurta oszlopos v. piramisos kristályokban terem, leggyakrabban azonban gömbös, veséded, cseppköves, fürtös kristály, halmazokban sugaras, rostos szerkezettel. K. 6-6,5 fs. 4,65-4,9. Gyakori ásvány telérben, fészekben, hasadékokat kitöltve és sok egyéb előfordulási körülmény között, de különösen fiatalabb formációkban; elég gyakori barnaszénben, turfában, homokkőben és agyagban. Tömegkőzetekben és kristályos palákban ritkább mint a pirit. Üledékes kőzetekben gyakori mint közvetítő anyag, ugyszintén konkréciókban és cseppköves alakokban. elég gyakori álalakban, különféle ásvány kristályai után és ez esetben szerkezete tömött, félig fémes külsejü és nagyon kevéssé fényes; az ilyennek májkova (hepatopirit) a neve. Nálunk igen szép a selmeci és a budai M., egyéb ismeretesebb termőhelyei Clausthal, Freiberg, Schneeberg, Derbyschire, Cornwall stb. Ahol nagyobb mennyiségben terem, ott bányásszák és kénsavat meg vasgálicot gyártanak belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is