Markazit
(ásv.), vasszulfid (FeS2), a piritnek dimorf
ásványa, hasonló is hozzá, csakhogy a sárgás szin gyakran zöldes árnyalatu és
általában szine kevésbbé oly tisztán sárga, mint a pirité; gyakran jelenik meg
futtatott szinekben. Szinét némelykor arzéntartalma is befolyásolja, mely
világosabbá, ónfehérré teszi (vagy 4% fs. tartalmu M. a lonchidit,
Freibergből). Rombos rendszerbeli táblás, kurta oszlopos v. piramisos
kristályokban terem, leggyakrabban azonban gömbös, veséded, cseppköves, fürtös
kristály, halmazokban sugaras, rostos szerkezettel. K. 6-6,5 fs. 4,65-4,9.
Gyakori ásvány telérben, fészekben, hasadékokat kitöltve és sok egyéb
előfordulási körülmény között, de különösen fiatalabb formációkban; elég
gyakori barnaszénben, turfában, homokkőben és agyagban. Tömegkőzetekben és
kristályos palákban ritkább mint a pirit. Üledékes kőzetekben gyakori mint
közvetítő anyag, ugyszintén konkréciókban és cseppköves alakokban. elég gyakori
álalakban, különféle ásvány kristályai után és ez esetben szerkezete tömött,
félig fémes külsejü és nagyon kevéssé fényes; az ilyennek májkova (hepatopirit)
a neve. Nálunk igen szép a selmeci és a budai M., egyéb ismeretesebb
termőhelyei Clausthal, Freiberg, Schneeberg, Derbyschire, Cornwall stb. Ahol
nagyobb mennyiségben terem, ott bányásszák és kénsavat meg vasgálicot gyártanak
belőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|