Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Marlborough... ----

Magyar Magyar Német Német
Marlborough... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Marlborough

angol család, mely a XVII. sz. elején nagy szerepet játszott az angol történetben. E család őse Spencer János, aki 1506 a lovagi, majd a grófi rangot (earl of Suderland) kapta. A család hatalmának megalapítója Churchill János, M. hercege, hadvezér és diplomata, szül. Asheben (Devonshire) 1650 jun. 24., megh. 1722 jun. 16. Mint csinos külsejü ifju Jakab yorki herceg házába került, kinek szeretője, Churchill Arabella, az ő huga volt. A herceg révén tiszti állást kapott a gárdában 1672. Churchill Németalföldre került, hol az angol segédcsapat sorában, Turenne fővezérlete alatt a Hollandia elleni háboruban vett részt. Azután a francia hadseregben szolgált 1677-ig, amidőn Angliába visszatért és ezredesi rangot kapott. Jakab trónralépése után (1688) a tábornoki és peeri méltóságot adományozta Churchillnek, aki ezóta Churchill of Sandbridgenek nevezte magát. A Monmouth herceg által támasztott felkelés napjaiban Churchill nagy szolgálatokat tett a királynak és nagy része volt a felkelés leveretésében. De midőn 1688. III. Vilmos Angliában partra szállott, Churchill mégis cserben hagyta Jakab királyt, amiért őt Vilmos (1688 nov.) M. grófjává, a titkos tanács tagjává és kamarásává nevezte ki. M. ezután a fellázadt irek ellen harcolt és meghódolásra kényszerítette Cork és Kinsale városokat (1690. okt.). Később XIV. Lajos ellen küzdött Németalföldön, de mert Vilmos király Schomberget és Ginkelt (hollandi tábornokait) jobban kitüntette, mint őt, II. Jakabbal titokban alkudozásokba bocsátkozott. E miatt a Towerbe zárták és több évig fogva tartották. 1697. Vilmos király megbocsátott neki, a titkos tanács tagjává tette, 1701. pedig, a spanyol örökösödési háboru kitörése után, a Németalföldre küldött angol sereg élére állította. Befolyása és hatalma Anna királynő trónralépte (1702 márc. 19.) után még fokozódott; az erélytelen királynő ugyanis mindenben M. nejére, bizalmas barátnőjére hallgatott. Mig M. neje a palotában, addig M. a csatatéren és diplomáciai tekintetben játszotta az első szerepet, és sokáig mondhatta magát a szerencse kegyeltjének. 1702. Geldernből, Venlooból és Lüttichből szorította ki a franciákat, mire a királynő Blandfort marquisvá és M. hercegévé tette. 1703. Szavójai Jenő császári fővezérrel egyesülve, Donauwörthnél, aug. 13-án pedig Höchstädtnél (Blenheim) verte le a bajorokkal egyesült franciákat. E nagy jelentőségü diadal jutalmául a parlament a woodstocki uradalmat adományozta neki, mig Anna királynő e birtokon a blenheimi kastélyt építtette számára; Lipót császár pedig német birodalmi herceggé tette és a mindelheimi hercegséget ruházta reá. 1705. M. Villeroi fölött aratott diadalt (Németalföldön), akit azután 1706 máj. 23. Ramilliesnél is teljesen legyőzött. Villeroi utódától, Vendometól pedig Ostendet és Dendermondet ragadta el. 1708 tavaszán megújult a háboru és Szavójai Jenőnek és M.-nak újólag egyesült hadai Villarst Oudenardenál (julius 11.) megszalasztották és Lille, Gent és Brügge falaira tüzték ki zászlóikat. Még nagyobb csapást szenvedett Villars 1709 szeptember 11. Malplaquet mellett, mely vereség a monsi vár megadását vonta maga után. mig ilyformán M. csillaga egyre jobban és jobban tündöklött, nejének befolyása az udvarban személyes jellegü okokból hanyatlásnak indult. Anna királyné már megsokalta a befolyására féltékeny, kiméletlen magatartásu hercegnő gyámkodását és egy más udvarhölgyet (Masham) kezdett bizalmával kitüntetni. Ebből ármányos női harc keletkezett (melyet Scribe Egy pohár viz c. szinművében megörökitett) és midőn a királyné Masham testvérének, Hillnek egy ezredet adományozott, a boszus M. hercegnő beadta lemondását. Ez a lemondás azonban annyi aggodalmat szült a közvéleményben és a kormánypárt soraiban, hogy Anna királyné kénytelennek érezte magát M. hercegnőt visszafogadni. A parlament pedig új segélypénzeket szavazott meg a háboru erélyes folytatására. M. ekkor az u. n. barriere-szerződést eszközölte ki Hollandia számára, mely ennek fejében a háboru folytatására szánta el magát. De mig M. újabb babérokkal szaporította hadi érdemeit, Angliában kabinetválság állott be, melynek következtében M. pártja, a whig-párt, megbukott, ellenségei pedig, a toryk, Bolingbroke alatt a kormányszékbe ültek. A parlament sikkasztás miatt pörbe fogta; a királyné pedig 1712 jun. 1. összes méltóságaitól és rangjától megfosztotta. Elitélése azonban, első sorban szavójai Jenő és a volt szövetséges udvarok közbenjárása következtében, abbanmaradt. V. ö. Coxe, Memoirs of John duke of M. (új kiad. 1847. 3 köt., németül 1820, 6 köt.); Murray, Despatches of the duke of M. (London 1845-46, 5 köt.). Életrajzát megirták többek közt Alison (3. kiadás 1857); Macfarlane (1878); Creghton (1879); Saintsbury (1885); és legújabban Wolseley lord és tábornok (1894).

Felesége, Sarah Jennings, M. hercegnő, szül. 1660. máj 29. mint Jennings biró leánya, megh. Londenban 1744 okt. 29. 12 éves korában a yorki hercegnő udvarába került, ahol Anna hercegnő az elragadó szép leányt megkedvelte. 1678. a fiatal Churcillnek lett nejévé, Anna pedig udvarhölgyévé tette, és ebben az állásban M. mindig nagyobb és nagyobb befolyásra emelkedett. Bukása után falusi magányba költözött és férje halála után egyáltalában nem szerepelt többé a nyilvánosság előtt. Levelei 1875. jelentek meg Londonban (Letters of Sarah duchess of M.) V. ö. Histoire secrete de la reine Zarah et des Zaraziens, ou la duchesse de M. démasquée (Hága 1708-12, 2. köt., pamflet). Négy leánya volt, kik közül a legidősbik, Henrietta a M. hercegi címet örökölte, mely halála után (1733) nővérének, Annának fiára, Spencer Károlyra szállott. - M. Károly Spencer, Sunderland grófja és M. hercege, szül. 1720., megh. Münsterben 1758 okt. 28. Részt vett a Dettingen mellett vívott csatában és az angol segédcsapatokat vezényelte 1758. a hétéves háboruban. - György, Spencer-Churchill, M. 6-ik hercege, az előbbinek dédunokája, szül. 1793., megh. 1857 jul. 1. Az 1830-iki parlamentben hevesen ellenezte a katolikusok emancipációját, utóbb pedig a parlamenti reformot. - János Winston Spencer-Churchill. M. 7-ik hercege, az előbbinek fia, szül. 1822 jun. 2., megh. 1883 jul. 5. 1847 óta ugyszólván állandóan tagja volt az alsóháznak atyja haláláig (1857), amidőn a lordok házába lépett. Az 1866. tory-kabinetben a Lord-Stewart udvari méltóságot kapta; 1867. pedig a titkos tanács elnökévé tették. Az 1876-iki tory-kabinetben Irország alkirályává lett, mely állásban Beaconsfleld bukásáig (1880) működött. - György Károly Spencer-Churchill, M. 8-ik hercege, az előbbinek fia, szül. 1844 máj. 13., megh. 1892 nov. 9. Mig atyja élt, a Blandfort marquis nevet viselte, tagja volt a radikális pártnak és tékozló s hóbortos magatartásával sok botrányra szolgáltatott okot. Első neje, Hamiljton Alberta, Abercorn herceg leánya, 1883. el is vált tőle. Atyja halála után M. a blenhelmi gyüjtemény megbecsülhetetlen értékü képeit és kincseit, még a családi kincset sem véve ki, eladta, hogy adósságainak egy részét törleszhesse. 1888. nőül vette Price Lilian amerikai nábob leányát (Hammersley nevü kalandor özvegyét). Végelgyengülésben halt meg. - Öccse a tory-párt excentrikus tagja, Lord Randolph Churchill (l. o. IV. 344). - Károly Rikárd Spencer-Churchill, M. 9-ik hercege, az előbbinek fia, szül. Simlában 1871 nov. 13., a család jelenlegi feje. Hogy adósságaitól szabaduljon, Vanderbilt amerikai milliomosnak leányát, Consuelot vette nőül (1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is