Marmara-tenger
(olaszul Mar di Marmara, a régieknél Propomtisz, törökül
Mermer-denisz, magyarul hibásan Márvány-tenger), kis tenger európai és ázsiai
Törökország közt; a Fekete-tengerrel a Boszporusz, az Egei-tengerrel a
Dardanellák kötik össze. Partjainak hossza 870 km., területe 11472 km2,
mélysége a partok mellett 50, belebb 100-1338 m. Az európai parton a Rodostói-
és Szilivrii-, az ázsiai parton az Iszmidi-, a Geruliki-, a Panormoszi- és
Artakij-öböl a jelentékenyebbek. Vizividékéhez tartoznak a Szuszurlu, a
Khodsa-csai és a hires Granicus. Az ázsiai parton a magaslatok szeliden
emelkednek, az európai parton ellenben, különösen Ny-on, meglehetősen
meredekek, bár nem nagyok. Szigetei közül a Boszporusz bejáratánál a
Herceg-szigetek terülnek el; az ázsiai partoktól Ény-ra vannak a M. szigetek:
Marmara, Afszia és Liman Pasa, amelyek között az első legnagyobb (130 km2),
6 kis helységgel és mintegy 10000 lak., hires márványbányákkal. Hasonlóképen
nagy márványbányák vannak az Artakii-félszigeten (az ókori Kyzikuson) a 80 m.
magas Kapu-daghban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|