Marne

Marne département Franciaország ÉK-i részében Seine-et Marne, Aisne, Ardennes, Meuse, Haute-Marne és Aube között, 8180 km² területtel, (1891) 434692, 1 km²-re 53 lak. Nagyobb része a Champagne Pouilleuse nevű krétából és mészkőből álló síkság; legmagasabb dombsora a Montagne de Reims, amely a legnagyobb magasságát a Montagne de Verzyben (180 méter) éri el. Vizeinek legnagyobb része a Szajna környékéhez tartozik; e vizek az Aube, a Marne és mellékvizei (Saulx, Petit-Morin, Grand-Morin, stb.) meg az Aisne. Éghajlata meglehetősen kontinentális; az első pedig igen kevés. Legjobban jövedelmeznek azonban a szőllők, amelyek Épernay és Reims közelében a legjobb champagnei borokat szolgáltatják A szőllők területe 143 km², tiz évi átlagos termésük: 330158, 1892. pedig 127716 hl., amiből legalább ²/₅-öt exportáltak. Az állattenyésztés ágai közül a legjelentékenyebb a juh- (398575 db.) s a szarvasmarhatenyésztés (151489 db.), nem jelentéktelen a méhtenyésztés sem. Az ásványország mész- és épület-köveket és meszet szolgáltat. Az ásványvíz-források közül a sermaizei a legismertebb. Igen élénk az ipar is, különösen a posztó-, flanell- és egyéb gyapjúkelmeszövés (Reimsszel mint középponttal), továbbá a vászonszövés, olajpréselés, papír-, üveg-, szesz- és ecetgyártás. A département 5 járásra oszlik; ezek: Châlons-sur-Marne, Épernay, Sainte-Menehould, Reims és Vitry-le-Francois; fővárosa: Châlons-sur-Marne. 1870. a tulajdonképeni Champagneből (5400 km²), Rémoisból (1400-1500 km²) és Châlonnaisból (1300 km²) alkották. V. ö. Colmette, Hist, des villes, bourgs stb. de la M.(Reims 1850); Poinsignon, Geogr. du dép. de la M. (1869); Joanne, Géogr. de la M. (1877).

Szerkesztette: Lapoda Multimédia