Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Maros-Vásár... ----

Magyar Magyar Német Német
Maros-Vásár... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Maros-Vásárhely

szabad királyi város Maros-Torda vmegyében, a Maros balpartján, 316 m. magasságban, igen csinos vidéken, részben dombokon terül el. Csinos és elég rendesen épített város; központja a tágas Széchenyi-tér, melyen a róm. kat. templom (épült 1728-50.), az u. n. Lábasház (benne a kat. gimnázium), a városi tanácsház, a ferenciek kolostora és temploma, a tér közepén pedig Bem József szobra (Huszár Adolftól) és a Bodor Pál kútja (Zenélő) áll. Az innen É-felé nyiló Szt. György - utcában van az orosz kórház, a ref. és kat. leányiskola; a Széchenyi - tértől kelet-felé van a dombtetőn épült vár, melyben a domonkosoknak már a XV. sz.-ban volt templomuk és kolostoruk, melyet Báthory István 1492-ben várrá alakíttatott át; ez Básta katonái a XVI-ik század végén feldúlták, de 1602-53. újra felépült s ma is épségben van. A négyszögletü vár legjelentékenyebb épülete az 1446 körül épült gót stilü református templom, mely a középkori építészet egyik érdekes műemléke, eredetileg a ferencieké volt, de utóbb a reformátusok kezébe ment át; benne mondták ki Erdély rendei János Zsigmond fejedelem jelenlétében a szabad vallásgyakorlat elvét 1571; sírboltjában Bethlen János kancellár és történetiró nyugszik. A Széchenyi-térről DK-felé nyilik a Szt. Miklós-utca, melyben a ref. főtanoda, vármegyeház, az 1631 előtt épült Telekiház, mely fejedelmi szállásul szolgált, a kir. itélőtábla, törvényszék és pénzügyigazgatóság épületei vannak. Az odább D-felé emelkedő dombon a minoriták temploma és kolostora van, a Maros felé vezető Hajós-utcában a székely iparmuzeum díszes épületét találjuk. A Maros ágai által képezett Elba sziget a város legszebb parkja, nyári szinkörrel, fürdővel és étteremmel. A várostól ÉK-re a Postaréten, melyen II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választatott, egy gránit obeliszk jelzi a helyet, ahol Török, Horváth és Gálfi vértanuk 1854 márc. 10. kivégeztettek.

[ÁBRA] Maros-Vásárhely város címere.

M. egyike Erdély - bár kisebb - de legjelentékenyebb városainak; székhelye a vármegye törvényhatóságának, a kir. itélőtáblának, főügyészségnek, kir. törvényszéknek és ügyészségnek, sajtóbiróságnak, járásbiróságnak, a marosi alsó és felső járások szolgabirói hivatalának,, kir. adófelügyelőségnek és adóhivatalnak, kir. erdőfelügyelőségnek, tanfelügyelőségnek, illetékszabási hivatalnak, dohánybeváltó hivatalnak, államépítészeti hivatalnak s állami állatorvosnak; van itt ügyvédi kamara, kir. közjgyzőség, pénzügyigazgatóság és pénzügyőrbiztosi állomás, dohányáruraktár, több esperesség és kolostor; itt van a 62. hadkiegészítő kerületnek, a 22. honvéd gyalogezrednek, továbbá egy csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak széke. Van országos közkórháza, börtönkórháza, székely árvaleányháza, ref. kollégiuma, kat. gimnáziuma, községi, polgári és alsófoku ipariskolája, kereskedelmi és felsőbb leányiskolája, Orsolyák leánynevelőintézete. Kiváló nevezetessége a Teleki Sámuel gr. által alapított közkönyvtár (a Teleki-házban) 70000 kötettel, közte számos unikum; jelentékeny művelődési tényezője a székely művelődési és közgazdasági egylet által felállított székely iparmuzeum, a Kemény Zsigmondtársaság és számos egyéb közművelődési, közhasznu és társas egyesület. Ipar és kereskedelem tekintetében M. szintén jelentékeny helyet foglal el. Iparvállalatai: kőolajfinomítógyár, sörgyár, gyermekjáték- és fadíszműárugyár, szeszgyár, gőzfürészgyár és butorgyár, továbbá műmalom, kékítő- és tésztagyár; van a árosban 23 ipartársulat közte a csizmakészítők ipartársulatának 300 tagja van, a szűcsipartársulat pedig 1350-ig viszi fel eredetét. Az iparmuzeummal kapcsolatban áll egy fa- és fémipari szakiskola, összekötve téli építő- és agyagipari tanfolyammal. A város forgalma élénk; gabona-, bor-, fa- és marhavásárai jelentékenyek, tojáskivitele és szotyorkereskedése számot tevő. Itt székel az erdővidéki bányaegylet részvénytársulat, továbbá az erdélyi kereskedelmi és hitelbank (mint az osztrák-magyar bank mellékhelye), a M.-i takarékpénztár és takarék- és hitelszövetkezet. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, telefonállomása és postatakarékpénzára.

Lakóinak száma 1850-ben 8943, 1870-ben 12678 volt, jelenleg (1891) 14212, mihez még 1052 katona járul. Lakói közt van jelenleg 12785 magyar, 442 német és 669 oláh; hitfelekezet szerint 4002 róm. kat., 741 gör. kat., 172 gör. kel., 391 ág. evang., 7530 helv., 346 unit. és 1024 zsidó. A lakott házak száma 2950. M.határa 3250 ha.

M. keletkezése ismeretlen; már Kálmán király Novum forum Siculorumnak nevezi; itt szokták volt hajdan a székelyek a magyar királyok alatt az ököradót beszolgáltatni; az ökörsütéssel, vagyis a királyi adóba adott ökrök megbélyegzésével vásár volt egybekötve, igy M. népes vásárhely lett s innen vette nevét, mely régebben Újvásár, Új-Székelyvásár, Székely-Vásárhely volt. Nagy jelentőségre a szomszédos 7 falu beolvadása által jutott. Bethlen Gábor tette sz. kir. várossá s tőle nyerte mai nevét is. Mintegy 30 országgyülés tartatott itt. De M. sok szenvedésen is ment keresztül; 1551. a törökök itt vereséget szenvedtek a magyarok részéről. 1657. a tatárok II. Rákóczi György Erdély fejedelmének Lengyelországban volta alatt lerombolták s 3000 lakost rabságba hurcoltak. 1659 szept. 24. itt választották Barcsay Ákos helyébe II. Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé, 1661 szept. 14. pedig a föntebbi halála után Ali pasa itt választatta meg Apafi Mihályt erdélyi fejedelemmé. 1848-ban (nov. 5.) a császáriak kezébe került. 1876 ápr. 12. a város nagy része a lángok martaléka lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is