Maros

a Tisza legnagyobb baloldali mellékvize, ered Csik vármegyében, a Feketeréz-hegytől D-re s Gyergyó-Vasláb községtől DK-re, a Csiki-hegység tövében; a hegységből csakhamar kilép a termékeny gyergyói lapályra és azt ÉNy-i irányban keresztülszeli, majd Maros-Torda vármegye területére lépve át, Ny-felé fordul, völgyével a Ghörgényi-havasokat a Kelemen-havas csoportjától választva el. Ratosnyánál eddigi irányát DNy-ival cseréli fel s mindinkább táguló völgyben Szász-Régen és Maros-Vásárhely érintésével Torda-Aranyos és Kis-Küküllő vmegyék felé siet, melyek közt, KNy-i folyással a határt jelöli. Itt a Mezőség D-i széleit érintve, Maros-Ludas, Maros-Újváros és Felvinc érintésével, miután Maros-Gombásnál D-re kanyarodik, Nagy-Enyedre jut. Innen Gyulafehérvárig az Erdélyi Hegyalja tövét mossa, majd újból DNy-felé fordul s ezen irányt hunyadvármegyei Paadig megtartja. Itt kissé ÉNy-ra kanyarodva, Dévától kezdve állandóan Ny-i irányt követ s miután eleintén Arad vmegyét Krassó-Szörénytől és temestől, majd Csanádot Torontáltól elválasztotta, Szegeddel szemben a Tiszába ömlik. Legalsó folyásában nevezetes ága az Aranka (l. o.), mely Temes vmegyében Fönlak és Kis-Bezdin közt belőle kiszakad s 90 km.-nyi DNy-i folyás után Pádé mellett a Tiszába ömlik.

A M. hosszára nézve hazánk negyedik folyója; egész hossza 683 km., forrásának torkolatától való egyenes távola 425 km. Vizkörnyéke 27049 km². Völgyének felső része regényes és festői, középső része igen nyájas és termékeny, alsó folyása síksági jellegü, kanyargós, medrét gyakran változtató, helyenkint mocsaras. Szélessége Szász-Régennél 70 m., Maros-Újvárnál 100 m., alsó folyásában 130-160 m. Közepes mélysége Erdélyben 0,6-1,6, Magyarországon 3 m., legnagyobb mélysége 4-6 m. Legkisebb és legnagyobb vizállása közt a különbség Gyulafehérvárnál 2,5 m., alsó folyásában 4-7 m. Egészesése 811 m., km.-kint 1,19 m.: de ez nagyon egyenlőtlenül oszlik el. A M. Maros-Újvártól torkolatáig, vagyis 368 km. kiterjedésben evezős hajókkal járható; kisebb tutajok már Gyergyótól kezdve közlekedhetnek rajta. Vizkörnyéke 27049 km². Jelentékenyebb mellékvizei jobbfelől: a Belkény (Gyergyó-Alfalunál), Ditró (Gyergyó-Ditrónál), Ilva (Palotánál), Luc (Sárpataknál), Ludas (Maros-Ludasnál), Aranyos (Maros-Koppánddal szemben), Enyedi patak (Nagy-Enyednél), gyógypatak (Tövisnél), Ompoly (Gyulafehérvárnál), Bózes 8Al-Gyógynál); balfelől:a Görgény (Radnótfája mellett), Bölkény (Petele mellett), Nyárád (Vidrátszegnél), Nagy-Küküllő (Mihálcfalvánál), Szeles (Al-Váradja mellett), Sztrugár (Alvincnél), Kudzsir (Alkenyérnél), Pec (Perkásznál), Sztrigy (Piski mellett), Cserna (Déva közelében) és Dobra (Dobra mellett). Zómtól kezdve, ahol az erdélyi határt átlépi, jelentékenyebb mellékvize nincs.

Forrás: Pallas Nagylexikon