Martensen

János, dán teologus és püspök, szül. Flensburgban 1808 aug. 11., megh. Kopenhágában 1884 febr. 3. Tanult Kopenhágában, hol 1839. teologiai tanár; majd 1854. Seeland püspöke lett. Kitünő templomi szónok s korunk egyik legkiválóbb dogmatikusa volt, ki a kereszténység természetfölötti elvét állítja rendszere élére. Művei közül, melyek a dán eredetiből német, angol és svéd nyelvekre is többnyire le vannak fordítva, a legnevezetesebbek: Erkölcsbölcseleti rendszer alapvonalai (1841, magy. ford. Haberern J. és Molnár A., Pest 1864); Keresztyén dogmatika (1840); egyházi beszédek (1847); A hitről és tudásról (1867); Katolicizmus és protestantizmus (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon