Martinique

(ejtsd: martinik), a Kis-Antillák egyike, a franciák birtokában, 32 km.-nyire Sta Luciától, az É. sz. 14° 23" 43" -14° 52" 47" és a párisi Ny. h. 63° 9"19"-63° 34"34" között. Kerülete 260 km., területe 988 km². ÉNy-DK-i irányban magas és szaggatott hegylánc vonul át rajta; e vulkáni hegysorban a legmagasabb csúcs a Montagne Pelée (1350 m.), amelynek utolsó kitörése 1851. volt; az É-i parton a sziget közepén emelkedik a Carbet-csúcs (1207 m.); miként a Vauclin (505 m.), ez is kialudt vulkán. A kisebb-nagyobb öblök számosak, különösen K-en és DNy-on. Az apró patakok (Galion, Makuba, Lézarde stb.) gyakran meg-megáradnak. Az éghajlat forró, nedves, nagyon egyenletes, de az európaiakra nézve egészségtelen. Az ásványvizforrások számosak, közülök az absalonit és didierit használják leginkább. A föld termékeny; legnagyobb részét művelik is. A pálmák, aloék, akazsuk és egyéb értékes fák mindenfelé díszlenek. A főtermékek a cukornád, maniok, banána és gyümölcsök; ezenkivül termelnek kávét, kakaót, dohányt, különböző hüvelyeseket stb. A házi állatok az importált európaiak; legnagyobb a szarvasharmák és juhok száma. A cukor-, malom-, agyagipar és mészégetés az egyedüli pasrágak. A lakosok (1888. 175863) nagyobbára négerek és mulattok (131000); a fehérek száma alig tesz ki 10000-et, a kulik és khinaiaké 27000. A vasúti vonalak hossza 194 km. A bevitel(rizs és kézműiparáruk) értéke (1890) 30,26, a kivitel (csaknem kizárólag Franciaországba) 20,71 millió frank. A legfontosabb kereskedőváros Saint Pierre (l. o.). A kormány élén egy kinevezett kormányzó áll, aki mellé egy választott tanács van rendelve. A sziget két járásra oszlik. A helyi budget (1893) 4942019 frank. Az adósság 435000 frank. A kormány székhelye Fort de France (l. o.); egyéb jelentékeny városok: La Trinité 7890 lakossal és kereskedéssel, Lamentin és Makuba, egykor hires dohányültetvényekkel. A sziget első fölfedezője 1493. Kolumbus volt. Az első gyarmatot rajta 1623. franciák alapították és 1675. csatolták a francia koronához. 1762. az angolok elfogllták, de a következő évben kénytelenek voltak azt előbbi uraiknak visszaadni. 1794. és 1809. az angolok újra elfoglalták, de mindannyiszor ismét visszaadták. V. ö. Rey, Étude sur la colonie de la M. (1881); Garaud, Trois ans a la M. (1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon