Martinique
(ejtsd: martinik), a Kis-Antillák egyike, a franciák
birtokában, 32 km.-nyire Sta Luciától, az É. sz. 14° 23" 43" -14° 52"
47" és a párisi Ny. h. 63° 9"19"-63° 34"34" között. Kerülete 260
km., területe 988 km2. ÉNy-DK-i irányban magas és szaggatott
hegylánc vonul át rajta; e vulkáni hegysorban a legmagasabb csúcs a Montagne
Pelée (1350 m.), amelynek utolsó kitörése 1851. volt; az É-i parton a sziget
közepén emelkedik a Carbet-csúcs (1207 m.); miként a Vauclin (505 m.), ez is
kialudt vulkán. A kisebb-nagyobb öblök számosak, különösen K-en és DNy-on. Az
apró patakok (Galion, Makuba, Lézarde stb.) gyakran meg-megáradnak. Az éghajlat
forró, nedves, nagyon egyenletes, de az európaiakra nézve egészségtelen. Az
ásványvizforrások számosak, közülök az absalonit és didierit használják
leginkább. A föld termékeny; legnagyobb részét művelik is. A pálmák, aloék,
akazsuk és egyéb értékes fák mindenfelé díszlenek. A főtermékek a cukornád,
maniok, banána és gyümölcsök; ezenkivül termelnek kávét, kakaót, dohányt,
különböző hüvelyeseket stb. A házi állatok az importált európaiak; legnagyobb a
szarvasharmák és juhok száma. A cukor-, malom-, agyagipar és mészégetés az
egyedüli pasrágak. A lakosok (1888. 175863) nagyobbára négerek és mulattok
(131000); a fehérek száma alig tesz ki 10000-et, a kulik és khinaiaké 27000. A
vasúti vonalak hossza 194 km. A bevitel(rizs és kézműiparáruk) értéke (1890)
30,26, a kivitel (csaknem kizárólag Franciaországba) 20,71 millió frank. A
legfontosabb kereskedőváros Saint Pierre (l. o.). A kormány élén egy kinevezett
kormányzó áll, aki mellé egy választott tanács van rendelve. A sziget két
járásra oszlik. A helyi budget (1893) 4942019 frank. Az adósság 435000 frank. A
kormány székhelye Fort de France (l. o.); egyéb jelentékeny városok: La Trinité
7890 lakossal és kereskedéssel, Lamentin és Makuba, egykor hires
dohányültetvényekkel. A sziget első fölfedezője 1493. Kolumbus volt. Az első
gyarmatot rajta 1623. franciák alapították és 1675. csatolták a francia
koronához. 1762. az angolok elfogllták, de a következő évben kénytelenek voltak
azt előbbi uraiknak visszaadni. 1794. és 1809. az angolok újra elfoglalták, de
mindannyiszor ismét visszaadták. V. ö. Rey, Étude sur la colonie de la M.
(1881); Garaud, Trois ans a la M. (1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|