Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
MARTINOVICS... ----

Magyar Magyar Német Német
MARTINOVICS... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

MARTINOVICS IGNÁC

1755. július 20-án született Pesten. Fiatalon a Ferences rendi szerzet tagja lett. A rend az éles eszű Martinovicsot bölcsészeti és teológiai tanulmányokra a pesti egyetemre küldte. Már itt is főleg a matematika és a kémia iránt érdeklődött, ezért az egyetem elvégzése után a rend budai iskolájában a matematika oktatásával bízták meg. A rendi kötöttségektől úgy sikerült megszabadulnia, hogy tábori pap beosztást vállalt el, majd 1783-ban a lvovi lembergi akadémia majd egyetem fizikai professzora lett. Az egész fizikát kémiai alapvetéssel tárgyalta. Előadásai anyagát tartalmazó, három kötetesre tervezett fizikai tankönyvének első kötete 1783 teljes egészében kémia; ez a legelső olyan könyv, amelyben magyar ember a kémia egészét összefoglalta. Jól felszerelt laboratóriumában a kor legtöbbet vitatott kérdésére, az égés és robbanás okára keresett magyarázatot. A durranóarannyal végzett kísérleteiről írott cikkei a legelső tudományos folyóiratokban láttak napvilágot. Minthogy a durranóarany robbanását égésnek tekintette, a flogisztonelmélet védelmére vélt újabb bizonyítékot találni. A katedrájáról 1791-ben leköszönt, majd miután a bécsi, majd a pesti egyetem fizikai tanszékét nem nyerhette el, rövid ideig Lipót császár mellett udvari vegyész volt. Ezt a megbízást Lipót korai halála folytán csak nagyon rövid ideig viselte, aktívan már a kémiai kutatómunkában nem vett részt, rövidesen teljes energiáját az ateizmus terjesztésére és a tragikus végű összeesküvés megszervezésére fordította. Az összeesküvésben kifejtett működéséért halálra ítélték és Budán, a Vérmezőn 1795. május 20-án lefejezték.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is