Martius

Károly Frigyes Fülöp, német botanikus szül. Erlangenben 1794 ápr. 17., megh. Münchenben 1868 dec. 13. Az osztrák és bajor kormány szervezete braziliai tudományos kutatásban (1817-20) részt vévén, több mint 7000 növényfajt gyüjtött és utazását Spix Keresztelő Jánossal, mint útitársával együtt irta le. 1826. Münchenben a botanika tanára, meg a botanikuskert igazgatója lett, később bajor titkos tanácsos, 1854. nyugalomba vonult. Nevezetesebb munkái: Flora Cryptogamica Erlangensis (Nürnberg 1817, hat tábl.); Historia naturalis palmarum (München 1823-50, 245 tábl.); Nova genera et species plantarum, quas in itinere per Brasiliam annis 1817-1820 suscepto collegit (u. o. 1824-32, 3 köt. 300 tábl.); Icones plautarum crytogamicarum (u. o. 1828-34., 76 tábl.); Hortus regius Monacensis (u. o. 1825, III. kiad. u. o. és Lipcse 1829); Die Pflanzen und Thiere des tropischen Amerika (u. o. 1831); Herbarium Fiorae Brasiliensis (u. o. 1837-1840); Die Kartoffel-Epidemie (u. o. 1842). Legnevezetesebb műve a Flora Brasiliensis, mely folió alakban 1840 óta Lipcsében számos kötettel és táblával jelenik meg; halála után kiváló botanikusok folytatják és ismertetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon