Mártonfalvi

György, tanár. Tanulmányait Apafi Mihály erdélyi fejedelem támogatásával Hollandiában fejezte be. Franekerben 1659-ben megszerezte a doktori diplomát. Hazajövén 1660., az akkor virágzó váradi iskolában lett tanár. Várad elfoglalása után a tanítványokkal, kik az ostrom alatt el nem estek, Debrecenbe ment s itt működött 1681-ig, mint rektor-professzor. Az iskola anyagi és szellemi felvirágoztatására sokat tett. Alapítványokat szerzett s mint iró és szervező képesség virágoztatta az iskolaügyet. Magyar nyelvü művei: Keresztyén inneplés (Debrecen 1663); Tanító és cáfoló teologia (u. o. 1679); Szent história (u. o. 1681). Latin nyelvüek: Disp. theol. de presbyterio (u. o. 1662); Petri Rami dialectica (u. o. 1662); Petri Rami dialectica (u. o. 1664); Examen logicum undecim decadibus absolutum (u. o. 1664); Ars concionandi Amesiana (u. o. 1666); Exegesis Libri primi Medullae Amesianae (u. o. 1670); Exegesis Libri secundi (u. o. 1675); O thodoxa diatribe dehodierna famosa pecatorum paresi (u. o. 1673). Életrajza még mindig nincs megirva.

Forrás: Pallas Nagylexikon