Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Maryland... ----

Magyar Magyar Német Német
Maryland... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Maryland

(ejtsd: marilend), 1. egykoron négerköztársaság Guineában, jelenleg Liberia alkotó része. - 2. M., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Pennsylvania, Delaware, az Atlanti-oceán, Virginia, Ny.-Virginia és Columbia közt, 31620 km2 területtel, (1891) 1042390 lak., akik közt 218004 szines bőrü. A Ny-i részében a Blue Ridge, az Alleghany-hegység egy ága vonul rajta végig; ebben van a Harper"s Ferry nevü hegyszoros, amelyen a Potomac tör át. Itt a talaj eozoikus kőzetekből áll, amelyeket K-felé a sík vidéken tercier és alluvium követnek. M. hidrográfiájában a Chesapeake-öböl a domináló momentum; az helyettesíti a folyókat és ennek apró öblei szolgálnak a legjobb kikötőkül; ebbe ömlik az Elk, Chester, Choptank; az Atlanti-oceánba torkollik a Potomac, Potapsco, Magothy, Severn stb. Az Atlanti-oceán partjával egyközüen terjed el a hosszu Sinepuxent nevü laguna. Mig a Ny-i részek meglehetősen hűvösek, a Chesapeake-öböl mellékén az időjárás igen enyhe; itt az évi középhőmérséklet 12°, a téli 1,3°, a tavaszi 10,3°, a nyári 23,3° és az őszi 13,2°. Az évi esőmennyiség átlagban 890 mm. A főtermékek kukorica (16 millió bushel), búza (6 millió), zab (2 millió), burgonya (2,5 millió), széna (300000 t.) és dohány (28 millió font). Jelentékeny még a gyümölcstermesztés is. A Cumberland és Frostburg szénmedencék évenként 3 millió tonna szenet szolgáltatnak; ezenkivül bányásznak vas- és rézércet. Jelentékeny foglalkozás a halászat és osztrigatenyésztés. A fontosabb iparágak a fémipar, konzervgyártás, ruházati, malom-, kémiai ipar, pamutszövés, szeszégetés, bőr-, dohány-, kötél- és porcellángyártás. Mindezen iparágak leginkább Baltimoreban vannak összpontosítva; ugyanitt legélénkebb a kereskedelem is. A vasutak hossza 1966 km.; a kereskedelmi hajók száma 2195. Az 1867. alkotmánya szerint a kormányzót és a szenátus 26 tagját 4-4 évre, a képviselőket (90) 2 évre választják. Az állam 6 képviselőt küld a kongresszusba és 8 szavazata van az elnökválasztásnál 24 countyra van fölosztva; fővárosa Annapolis.

A mai M. területeit 1632. I. Károly Calvert György fiának, a baltimorei grófnak adományozta; de midőn 1634. annak elfoglalására indult, már Clayborne William egy virginiai gyarmatot alapított rajta. Az ebből eredő háboruk csak 1714. értek véget, midőn az angol kormány azt véglegesen a virginiaiaknak adta. A Pennsylvania és M. közt fölmerült határvillongásoknak a 2 angol csillagász által (1765-68) az u. n. Mason and Dixon"s Line megállapítása vetett véget. M. egyike volt azon 13 gyarmatnak, amelyek 1776. magukat Angliától függetlenítették. A rabszolgaháboruban az É-i államok hirtelen megszállották és azért nem csatlakozhatott a D-i államokhoz. A rabszolgaintézményt 1864. törülték el. V. ö. Scharf, Hist. of M. (Baltimore 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is