Mascagni

(ejtsd: maszkannyi) Péter, olasz zeneszerző, szül. Livornóban 1863 dec. 7. A milanói konzervatoriumon változó szorgalommal tanult Poncheielli, Saladini és Gallitól. Vándor társulat operette-karnagya volt 1887. Cerignolában mint zeneoktató folytatta a nyomorgást, mig a Sonzogno kiadó cég pályadíját meg nem nyerte Cavalleria rusticana c. (Verga drámájából), 1 felvonásos operájával, vagy amint az ilyen rövid művet sok zene-esztetikus nevezi: tragikus operettjével. (Első előadása Rómában 1890 máj.; a magyar kir. operaházban Parasztbecsület c., ford. Radó A., 1891.; századszor adták M. jelenlétében 1895 okt. 30. és nov. 3.) Sikere világraszóló volt: gyorsan elterjedt, mindenütt számtalanszor kellett előadni. Kevesebb sikere volt az Erckmann-Chatrian elzászi regényéből (nem szinpadi művéből) irt Amico Fritz-nek (magyarra fordította id. Ábrányi Kornél, Budapest 1892), még kevesebb a jórészt idilli tárgyu, mégis mesterkéltebb zenével megalkotott I. Rantzaunak. A Heine tragédiájából alkotott Ratcliff, majd Silvano nem mutatják be M. képességeit új oldalról. 1895 végén M. Pesaróban a Liceo Rossini zeneiskola igazgatója lett. Legutóbbi operája Zanetto, Coppée, Le passant (A vándor) c. dramoletjéből. Ezt 1896 márc. 2. adták először Pesaróban. V. ö. Streatfield, Masters of italian music (London 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon