második jobbágyság
A feudális társ. létezésének sajátos formája a XVI. sz.-tól Közép- és Kelet-Európában (az EIbától keletre). A
gyarmatosítás és a világpiac létrejötte után a Nyugat- és Kelet-Európa közötti fejlődési különbségek még
nyilvánvalóbbakká váltak. Nyugat-Európa iparcikkekkel látta el KeÍet-Európát, innen pedig élő állatokat,
nyersanyagokat és gabonaneműeket exportáltak. Ezt az exportlehetőséget a földbirtokosok a maguk javára
sajátították ki, s a faluközösségi földek elvételével és a jobbágytelkek megnyirbálásával kialakították, ill.
kibővítették majorságukat, melyet túlnyomórészt jobbágyaik robotmunkával műveltek. A munkaerő megtartása
érdekében a parasztokat megfosztották szabad költözködési joguktól is. A jobbágyok helyzetének ezt a
nagyfokú romlását nevezzük második jobbágyságnak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|