Massachusetts

(ejtsd: messzecsuzettsz), egyike az E.-amerikai Egyesült-Államoknak az Atlanti-oceán, New-Hampshire, Vermont, New-York, Connecticut és Rhode Island közt, 21540 km² területtel (1890) 2238943, 1 km²-re 104 lak., akik közt 20000 szines bőrü. A több mint 700 km. hosszu partokba mély és nagy öblök, nyulnak be; ezek közt a legnagyobbak a 110 km. hosszu M.-i öböl a Cod-foktól DDK-re, továbbá a Merrimac-, Essex- és Buzzard-öböl. D-i partjai előtt több sziget terül el, aminő Martha"Vineyard (l. o.) és Nantucket (l. o.). A nagyobbára gránitból és palákból álló földje, amelyen a jégkornak számos nyoma látható, nagyobbára halmos, csakis Ny-i végében emelkednek a Green Mountains, a Tagh-Stanic és Hoosic-hegyek. A Connecticut csak érinti az államot, ellenben rajta folynak át a Housatonic, a Blackstone, a Merrimac, a Taunton, amely két utóbbi hatalmas vizeséseket alkot, a Fall, Mystic és Charles-river. A hajózásra azonban egyik sem alkalmas. Számos az apró tó és laguna. Az éghajlat mérsékelt, de a tél zord. Ásványországi kincsekben M. szegény; a Quincy mellett bányászott gránit azonban az Unióban hires. A mezőgazdaság és állattenyésztés jelentéktelen, annál fontosabb az államra nézve a halászat és az ipar. Ipar tekintetében M. az Unio egyik legfontosabb állama. Az ipartelepek száma körülbelül 15000; ezek közel 400000 embert foglalkoztatnak és évenként mintegy 700 millió dollár értékü árut termelnek. Az iparnak csaknem minden ága képviselve van; legfontosabb a cipő- és csizmagyártás, a pamut- és gyapju-szövés, a bőr-, gép-, papir-, gummiáru-, drót-, butor-gyártás, a cukorfinomítás, vas- és acéláru-készítés és húsfüstölés. A kereskedés legfontosabb helye Boston. Hajóinak száma 1828, 411,244 t. tartalommal; ezek közül 825 a halászat szolgálatában áll. Vasúti vonalainak hossza (1891) 6190 km. Felsőbb iskolái közül a legjelentékenyebb a Harvad-University Cambridgeben és a mezőgazdasági iskola Amherstben. A végrehajtó hatalom kezelőit (főkormányzó, kormányzó, államtitkár, kincstartó és 8 tagu tanács), a 40 szenátort és 240 képviselőt egy-egy évre választják. Ellenben a Supreme Judicial Court és a Superior Court nevü biróságok tagjait élethossziglan nevezik ki. A kongresszusra 2 szenátort, 13 képviselőt küld és az elnökválasztásnál 15 szavazata van. 14 countyra oszlik. Fővárosa Boston. M. területén (1620) az első állandó telepet a Duxburyi-öbölnél menekülő puritánok alapították; ezután csakhamar mások is keletkeztek. 1629. ezen telepek külön tartománnyá alakíttattak és I. Károly külön kartával szabályozta és Plymouth meg M.-öböl nevü részre osztotta. 1692. azonban Hollandi Vilmos ezeket ismét egyesítette. Az E.-amerikai szabadságharcban M. volt az első, amely fegyvert fogott; ekkor lakóinak száma 250000 volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon