Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Masséna... ----

Magyar Magyar Német Német
Masséna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Masséna

András, Rivoli és Essling hercege, az első francia császárság marsalja, egy borkereskedőnek fia, szül. Levenben (Nizza mellett) 1758 máj. 6., megh. Párisban 1817 ápr. 4. Kora ifjuságában két tengeri utazást tett. 1772. belépett a francia hadseregbe, melyből azonban 1786 mint altiszt kilépett. 1792. önkéntes lett; 1794. kitüntetéssel harcolt déli Olaszországban; 1795. hadosztálytábornok lett és mint ilyen részt vett az 1796-97. győzedelmes hadjáratban. 1797 jan. 14. ő döntötte el a Rivoli mellett kivívott fényes diadalt. Bonaparte erre Párisba küldte a béke ratifikálása céljából s ez alkalomból félesztendeig időzött a székvárosban. 1797. Berthier helyébe az egyházi-államba küldték fővezérnek; de mert a fékevesztett csapatokkal nem birt, lemondott állásáról, mire 1799. a svájci sereg élére állították. Itt az egyesült osztrák-orosz hadakat győzte le Zürich mellett (1799 szept. 25.). Az államcsiny után Genova védelmével bizta meg Napoleon, mely várost azonban hősies védelem után 1800 jun. át kellett adnia az osztrákoknak. A marengói diadal után az összes olaszországi hadak fővezére lőn. Midőn Napoleon császárrá koronáztatta magát, M.-t megtette marsallá. 1805. megint Olaszországban találjuk; Caldiero mellett okt. 30. és 31. vitézül küzdött Károly főherceg ellen, a pozsonyi békekötés után pedig a nápolyi királyságot szállotta meg hadtestével. 1807. az eylani csata után a francia hadsereg jobb szárnyának lett fővezére és a hadjárat befejeztével a Rivoli herceg címet kapta kitüntetésül. A beállott békeidő alatt az a baj érte, hogy vadászat alkalmával Berthier herceg vigyázatlansága folytán egyik szemét elvesztette. Az 1809-iki osztrák hadjáratban a Duna jobbpartján nyomult előre s kitüntetéssel harcolt Landshut, Eggmühl s Ebersberg mellett. Az asperni (esslingi) csata második napján (máj. 22.) bámulatos kitartással fedezte a francia hadaknak a Lobau szigetre való visszavonulását és megmenté azokat a végromlástól. Jutalmul a császár Essling hercegévé nevezte ki, 1810 pedig Portugália elfoglalásával bizta meg. M. be is vette Ciudad Rodrigót és Almeidát s behatolt az ország belsejébe; de azután Wellingtontól Torres Vedras táján vereséget szenvedett, mire a legnagyobb nélkülözések és öt havi küzdelmek után megint kivonult Portugáliából. 1812. Napoleon visszahivta s azontul nem bizta meg többé fővezénylettel. XVIII. Lajos pairré nevezte ki (1814 dec. 20.). Emlékiratait (Mémoires) Kock tábornok adta ki (Páris 1849-50, 7 köt.). Életét Toselli irta meg. (u. o. 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is