Masséna
András, Rivoli és Essling hercege, az első francia
császárság marsalja, egy borkereskedőnek fia, szül. Levenben (Nizza mellett)
1758 máj. 6., megh. Párisban 1817 ápr. 4. Kora ifjuságában két tengeri utazást
tett. 1772. belépett a francia hadseregbe, melyből azonban 1786 mint altiszt
kilépett. 1792. önkéntes lett; 1794. kitüntetéssel harcolt déli Olaszországban;
1795. hadosztálytábornok lett és mint ilyen részt vett az 1796-97. győzedelmes
hadjáratban. 1797 jan. 14. ő döntötte el a Rivoli mellett kivívott fényes
diadalt. Bonaparte erre Párisba küldte a béke ratifikálása céljából s ez
alkalomból félesztendeig időzött a székvárosban. 1797. Berthier helyébe az
egyházi-államba küldték fővezérnek; de mert a fékevesztett csapatokkal nem
birt, lemondott állásáról, mire 1799. a svájci sereg élére állították. Itt az
egyesült osztrák-orosz hadakat győzte le Zürich mellett (1799 szept. 25.). Az államcsiny
után Genova védelmével bizta meg Napoleon, mely várost azonban hősies védelem
után 1800 jun. át kellett adnia az osztrákoknak. A marengói diadal után az
összes olaszországi hadak fővezére lőn. Midőn Napoleon császárrá koronáztatta
magát, M.-t megtette marsallá. 1805. megint Olaszországban találjuk; Caldiero
mellett okt. 30. és 31. vitézül küzdött Károly főherceg ellen, a pozsonyi
békekötés után pedig a nápolyi királyságot szállotta meg hadtestével. 1807. az
eylani csata után a francia hadsereg jobb szárnyának lett fővezére és a
hadjárat befejeztével a Rivoli herceg címet kapta kitüntetésül. A beállott
békeidő alatt az a baj érte, hogy vadászat alkalmával Berthier herceg
vigyázatlansága folytán egyik szemét elvesztette. Az 1809-iki osztrák hadjáratban
a Duna jobbpartján nyomult előre s kitüntetéssel harcolt Landshut, Eggmühl s
Ebersberg mellett. Az asperni (esslingi) csata második napján (máj. 22.)
bámulatos kitartással fedezte a francia hadaknak a Lobau szigetre való
visszavonulását és megmenté azokat a végromlástól. Jutalmul a császár Essling
hercegévé nevezte ki, 1810 pedig Portugália elfoglalásával bizta meg. M. be is
vette Ciudad Rodrigót és Almeidát s behatolt az ország belsejébe; de azután
Wellingtontól Torres Vedras táján vereséget szenvedett, mire a legnagyobb
nélkülözések és öt havi küzdelmek után megint kivonult Portugáliából. 1812.
Napoleon visszahivta s azontul nem bizta meg többé fővezénylettel. XVIII. Lajos
pairré nevezte ki (1814 dec. 20.). Emlékiratait (Mémoires) Kock tábornok adta
ki (Páris 1849-50, 7 köt.). Életét Toselli irta meg. (u. o. 1869).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|