Masszalizánusok
(messaliárok, eufemiták, choreuták, euchiták, lampetianok),
neve egy misztiko-fanatikus felekezetnek, mely renyhe jámborságban, a
remeteélethez való beteges ragaszkodásban és egyoldalu, csak az imádságban
üdvöt kereső aszkezisben nyilvánult. A IV. sz. közepén keletkezett Sziriában és
Örményországban. Sok tekintetben hasonlít az audiánusokhoz (l. Audaeus), de
óvatosan került mindent, hogy a látszatát is elkerülje, mintha a kat. egyháztól
különnválni akarna. Mindennek dacára elvetette a keresztséget, az oltári
szentséget pedig feleslegesnek mondotta; egyedül az imádság törli el a bűnöket
és győzi le az ördögöt, kit, véleményük szerint, minden ember Ádámtól örököl. A
legnagyobb valószinüség szerint tagjai legnagyobbrészt szerencsétlen,
fegyelmetlen görög szerzetesek voltak. Az egyházi zsinatok büntető törvényeket
hoztak ellenük, minek következtében elűzettek és kolostoraik elhamvasztattak.
Ifj. Theodosius 428. az eretnekek ellen kiadott törvény alá fogta őket,
mindazonáltal különféle nevek alatt a XIV. sz.-ig tartották fenn magukat. V. ö.
Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (VIII. k. 1309-1310. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|