Maszák
Hugó, újságiró, szül. Nagy-Enyeden 1831 aug. 10., hol
főiskolai tanulmányait is végezte. Az 1848-iki szabadságharcot mint honvéd
küzdötte végig. Azután nevelősködött, majd tanító lett a nagyenyedi
kollégiumban. 1857. Budapestre jött s mint Barabás tanítványa, kőre rajzolta a
Pesti Napló munkatársait, Keményt, Falkot, Slamont, Danieliket, Gregust,
Pompéryt s több sikerült arcképet készített. 1861. Pompéry felhivására belépett
a Magyarország szerkesztőségébe s mikor ez megszünt, átment a Pesti Naplóhoz,
1867. az Országhoz, 1868-69. a Századunk társszerkesztője lett Urváry mellett s
ezenkivül cikkeket irt a Pálffy Albert Esti Lapjába. De irt kivált
képzőművészeti, külföldi útleirásokkal foglalkozó s nevelésügyi cikkeket több
előkelő fővárosi lapba is. Külföldi lapok közül a Wanderer s az olasz
Perseveranza hoztak tőle politikai tudósításokat. A műirodalom terén kétszer
tett kisérletet, 1864. a Magyar Képzőművész-szelés 1868. a Képzőművészeti
Társulat támogatása mellett a Műcsarnok c. szaklappal, de ezeknek még nem volt
nálunk közönségük s e miatt hamar megszüntek. 1870. az országos képzőművészeti
tanács felállítása alkalmával a tanács jegyzőjévé nevezte ki Pauler miniszter,
s e tisztet 18 évig viselte. Ugyancsak 1870. a budapesti állami tanítóképző
intézetben is tanárkodott s tanította a rajzot és szépirást, s közreműködött a
népiskolai tankönyveket tervező bizottságban s tagja volt az országos
tanszermuzeumi bizottságnak is. Ugyanekkor készítette a vallás- és közoktatási
minisztérium által kiirt pályázaton nyertes Utmutató az elemi rajztanításban c.
vezérkönyvét s a hozzá való mintákat. Van egy ifjusági műve is: Barabás, a
hires festő életrajza. Humorisztikus dolgozatai a Borsszem Jankóban és a Bolond
Istókban jelentek meg. 1870. Egyesy Gézával együtt alapította az Országgyülési
Értesítőt, mely a magyar és az Ung. Post-ot, mely a külföldi sajtót szolgálja.
Ezt 1880. a Magyar távirati iroda (l. o.) alapítása követte. Országgyülési
gyorsiró is volt, jelenleg a főrendiház és a magyar delegáció
naplószerkesztője. Neje Barabás Miklós festőművész leánya, Ilona, ki maga is
szép tehetségü festő, 1887. a tanügy s a képzőművészet terén szerzett érdemei
elismeréséül kihalt anyai családja nevéről pesti Szegedy előnévvel nemességet
kapott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|