Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Maszák... ----

Magyar Magyar Német Német
Maszák... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Maszák

Hugó, újságiró, szül. Nagy-Enyeden 1831 aug. 10., hol főiskolai tanulmányait is végezte. Az 1848-iki szabadságharcot mint honvéd küzdötte végig. Azután nevelősködött, majd tanító lett a nagyenyedi kollégiumban. 1857. Budapestre jött s mint Barabás tanítványa, kőre rajzolta a Pesti Napló munkatársait, Keményt, Falkot, Slamont, Danieliket, Gregust, Pompéryt s több sikerült arcképet készített. 1861. Pompéry felhivására belépett a Magyarország szerkesztőségébe s mikor ez megszünt, átment a Pesti Naplóhoz, 1867. az Országhoz, 1868-69. a Századunk társszerkesztője lett Urváry mellett s ezenkivül cikkeket irt a Pálffy Albert Esti Lapjába. De irt kivált képzőművészeti, külföldi útleirásokkal foglalkozó s nevelésügyi cikkeket több előkelő fővárosi lapba is. Külföldi lapok közül a Wanderer s az olasz Perseveranza hoztak tőle politikai tudósításokat. A műirodalom terén kétszer tett kisérletet, 1864. a Magyar Képzőművész-szelés 1868. a Képzőművészeti Társulat támogatása mellett a Műcsarnok c. szaklappal, de ezeknek még nem volt nálunk közönségük s e miatt hamar megszüntek. 1870. az országos képzőművészeti tanács felállítása alkalmával a tanács jegyzőjévé nevezte ki Pauler miniszter, s e tisztet 18 évig viselte. Ugyancsak 1870. a budapesti állami tanítóképző intézetben is tanárkodott s tanította a rajzot és szépirást, s közreműködött a népiskolai tankönyveket tervező bizottságban s tagja volt az országos tanszermuzeumi bizottságnak is. Ugyanekkor készítette a vallás- és közoktatási minisztérium által kiirt pályázaton nyertes Utmutató az elemi rajztanításban c. vezérkönyvét s a hozzá való mintákat. Van egy ifjusági műve is: Barabás, a hires festő életrajza. Humorisztikus dolgozatai a Borsszem Jankóban és a Bolond Istókban jelentek meg. 1870. Egyesy Gézával együtt alapította az Országgyülési Értesítőt, mely a magyar és az Ung. Post-ot, mely a külföldi sajtót szolgálja. Ezt 1880. a Magyar távirati iroda (l. o.) alapítása követte. Országgyülési gyorsiró is volt, jelenleg a főrendiház és a magyar delegáció naplószerkesztője. Neje Barabás Miklós festőművész leánya, Ilona, ki maga is szép tehetségü festő, 1887. a tanügy s a képzőművészet terén szerzett érdemei elismeréséül kihalt anyai családja nevéről pesti Szegedy előnévvel nemességet kapott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is