Matlekovits

Sándor, politikus, közgazdasági iró, szül. Budapesten 1842 okt. 12. Középiskolai tanulmányait a fővárosban elvégezvén, 1864. ügyvédi oklevelet kapott: majd a közigazgatási pályára lépett s Pest városánál mint tollnok működött. Ugyanekkor a nemzetgazdaságtan magántanára lett a budapesti egyetemen, később pedig a pénzügytanból habilitáltatta magát. 1867. mint fogalmazó belépett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba, s ekkor az ipartörvény javaslatáról irt birálatáért (Századok) Gorove miniszter külföldi tanulmányútra küldte, honnan visszatérve, titkárrá neveztetett ki. Egyetemi előadásait Nemzetgazdaságtan (2. kiad. 1874) c. művében foglalta össze; majd megirta Pénzügytanát (2. kiad. 1876), a Kereskedelem történetét (1873), amely munkásságáért az akadémia 1873. levelező tagjává választotta. 1875 óta az összes vámügyi tárgyalásokban részt vett, s ekkor (1876) irta: Az osztrák-magyar monárkia vámpolitikája 1850-től napjainkig. Az Ausztriával kötött közgazdasági kiegyezés tárgyalásai alatt miniszteri tanácsosnak, 1880-ban pedig államtitkárnak nevezték ki; 1881-92-ig, továbbá 1894-től kezdve ismét országgyülési képviselő. M. volt az 1885-iki országos kiállítás elnöke is, és ekkor kapta a Szt. István-rend középkeresztjét; az államtitkárságtól 1889 máj. vált meg, amidőn a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium megszünt és teendői az újonnan alakított földmivelési, és a közmunka- és közlekedési minisztériumból átváltozott kereskedelmi minisztérium közt osztattak szét. Ekkor val. b. t. tanácsosi rangra emeltetett. Egyéb művei: A magyar örökösödési jog alapelvei (Pest 1864); Magyarország törvényei s országgyüléseinek működése nemzetgazdasági tekintetben (u. o. 1865.); A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve (u. o. 1869); A kereskedelmi szakoktatás (u. o. 1872); A részvénytársulati ügy (akadémia); A vasúti különbözeti viteldíjak (u. o. 1875); Die Zollpolitik der öst.-ung. Monarchie und des deutschen Reiches seit 1868 und deren nächste Zukunft (Lipcse 1891); Magyarország államháztartásának története 1867-93. (Budapest 1894, három kötet); Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez (u. o. 1894). Irt még több közgazdasági és pénzügyi tanulmányt; gyakran tart felolvasásokat (legutóbb a quotáról, 1896 január 15.). 1896 február 14. kinevezték öt évi tartamra az országos iparoktatási tanács elnökévé. - Felesége, szül. Szuk Róza, Szuk Lipót tanár leánya, az egyedüli gordonkaművésznő, aki mély zenetanulmánya és klasszikus játéka következtében Servais és Piotti világhirü gordonkaművészek rangjára emelkedett. Saját hazájában lépett először a nyilvánosság elé és sikerei után azonnal mint fiatal leány a bécsi zenevilágot bámulatra ragadta. Több hangversenyben kiérdemelt diadalai által az udvar figyelmét is magára vonta és udvari hangversenyen is játszott. E siker után Európa nagy részében körutat tett, Párisban, számos európai udvarban és legelőkelőbb szalonokban hangversenyzett. Mind a külföldön, mind hazájában jótékony célokra számtalanszor játszott és mindenütt dicsőséget szerzett a magyar névnek. Fényes művészeti pályája csak rövid ideig tartott, mert igen fiatal korában ment férjhez s azóta csak ritka alkalmakkor, jótékony célu hangversenyeken mutatja be szép játékát.

Forrás: Pallas Nagylexikon