Matolay

1. Elek (nagyszalatnyai), a magyarországi tornászat egyik úttörője, szül. S.-A.-Újhelyen 1836 junius 23., megh. Budapesten 1883 április 9. Iskoláit S.-A.-Újhelyen, Kassán és Pesten végezte s utóbbi helyen 1860. megnyerte az ügyvédi oklevelet. Működésének súlypontja 1868-tól kezdve kora haláláig az ifjuság testi nevelésének helyes alapra való fektetése volt. 1869. megválasztatván a nemzeti tornaegylet elnökévé, még ugyanazon évben Bokelberg Ernővel nagyobb külföldi útra indult a testi nevelésnek és a tűzoltási intézménynek tanulmányozása céljából. Útjának eredményét 1871. Tornazsebkönyv c. művében tette közzé s ugyanazon művéhez függelékként tornaműszótárt is csatolt. Ugyanakkor Széchenyi Ödön gróffal, Follmann Lajossal stb. egyetértőleg arra törekedett, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok alapján Pest városa számára egy minden tekintetben megfelelő tűzoltó-intézményt teremtsen. A társak fáradozását teljes siker koronázta. A nemzeti tornaegylet bérelt helyiségéből kiszorulván, az ő lankadatlan buzgalma Pest város hatóságának hathatós segítségével új fényes csarnokot emelt a testi nevelés számára, mely 1871. meg is nyílott. Hogy a testi nevelés iránti érdeklődést felkeltse és folyton ébren tartsa, 1871. kieszközölte azt, hogy a kormány a tornatanítók képezését és az állami érvényü oklevelek kiadásának jogát a nemzeti tornaegyletre ruházta. A tornatanítói tanfolyamokon rendes előadóként működött s A tornázás története, elmélete stb. művében ő adta az első biztos vezérfonalat a magyar tornatanítók kezébe, létrehozta a magyarországi tornatanítók egyesületét, elkészítette előmunkálatait a magyarországi tornaegyesületek szövetségének.

2.M. Pál, születési helye ismeretlen, II. Rákóczi Ferencnek egyik kapitánya, a szatmári békekötés után mint egyik fő intéző ő is részt vett az 1735-36-iki u. n. rác lázadásban, amelynek Szegedinácz Péró felkelő vezér után Pérólázadás nevet is adtak. Elfogatván, 1736 ápr. 6. Budán lefejeztetett. Fia, János volt nagyatyja M. Eleknek.

Forrás: Pallas Nagylexikon