Mátyás

Flórián, nyelvész és történeti forráskritikus, szül. Detrehemen (Torda-Aranyos) 1818 máj. 3. Első irodalmi dolgozatai a magyar nyelvészettel foglalkoznak: Magyar-árja nyelvhasonlatok (Pécs 1857); A magyar-nyelv filnnitési törekvések ellenében (u. o.. 1857); Észrevételek finmező véleményre (u. o. 1858); Magyar nyelvtudomány (I. füzet, u. o. 1860); Magyar nyelvtörténeti szótárkisérlet (2. füzet, Pest-Pécs 1861-71). E nyelvészeti működéséért választotta meg a magyar tudományos akadémia 1858. levelező tagjává. Később fölhagyott a nyelvészettel s a magyar történeti forrásművek kiadása és birálata körül szerzett érdemeket. Ily irányu munkája Historiae Hungaricae fontes domestici (Pécs és Budapest 1881-85, 4 köt.). Az I. kötet Szt. István és Imre legendáit, a II. a Névtelen jegyzőt, Kézai Krónikáját s a Bécsi képes Krónikát, a III. a dubnici, zágrábi s váradi Krónikát s XII-XIII. századi kisebb történeti följegyzéseket s Utinot, a IV. a pozsonyi Krónikát, Rogeriust, Ranzant és kisebb történeti forrásműveket közöl. Becsessé teszik e kiadást a bevezetésül szolgáló forrástanulmányok (latin nyelven irva), melyekben p. Névtelen jegyző korát (III. Béla idejére), a Szt. István legendáinak egymáshoz való viszonyát igyekszik megállapítani. Hasonló tárgyu értekezései jelenetek meg a Századok 1894. és 1895-iki évfolyamaiban.

Forrás: Pallas Nagylexikon