Ma?urani?

(ejtsd: Mazsuranics) Iván, horvát költő és államférfiu, szül. Noviban, a horvát tengermelléken 1814 aug. 11., megh. Zágrábban 1890 aug. 4. Gimnáziumi tanulmányait Fiuméban, a filozofiát pedig Szombathelyen végezte, hol magyarul megtanult. Erre még Zágrábban a jogot végezte és 1840. letette az ügyvédi vizsgát. 1841-48. Károlyvárosban mint ügyvéd működött. 1848. horvát országgyülési képviselő lett, 1850. pedig főállamügyész; 1860. a király horvát kancellárnak nevezte ki, az maradt 1866-ig, mire egy időre a nyilvános szolgálattól visszahuzódott. De már 1873. Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjává nevezték ki s ez maradt 1880-ig. Élete utolsó éveiben visszavonultan élt és csillagászattal foglalkozott. M. nem sokat irt, egy pár kisebb költeményen kivül mindössze csak egy eposzt, de ez az egy hősköltemény a horvát irodalom legkiválóbb remekműve. Címe: Smrt Smail-age Cengiji?a (Szmail-aga Csengics halála, megjelent először 1844., később még többször; magyarra Margalits Ede ford.). E költemény, melyet már több idegen nyelvre lefordítottak, egymaga elégséges arra, hogy szerzőjének nemcsak a horvát, hanem a világirodalomban is halhatatlan helyet biztosítson.

Forrás: Pallas Nagylexikon