azelőtt Isle-de-France, sziget az Indiai-oceánban, az É. sz.
19°50" és 20° 31" 30" alatt, 185 km.-nyire Réuniontól, 1914 km2
területtel. A szabálytalan ovális alaku sziget partjai nagyon szakadozottak;
Ny-on a Port-Louis, K-en a Port-Bourbon a legjobb kikötői. A közelében levő
megerősített Ambre, Coin de Mire, Plate és Ronde szigetek csaknem
bevehetetlenné teszik. A sziget nagyon hegyes; a föld belseje felé emelkedik,
ahol 4-500 m. magas fensíkká alakul. 3 hegytömeget különböztetnek meg a nyilván
vulkáni M.-on; ezek a Pic de Pouce (807 m.), a Pieter Bottetal (815 m.), a
Montagne de la Riviere Noire (825 m.) és a Montagne de Bambour. Közepén van még
az elszigetelt hegycsúcs, a Piton du Milieu (593 m.). A kis folyók számosak,
legjelentékenyebbek: a Grande river, a Tamarin; tavai közül pedig a Grand
Bassin. Éghajlata egészséges, de nyáron forró. Fő terméke a cukornád, de ennek
termesztése is csökkent; termelnek ezenkivül csekélyebb mennyiségben rizst,
gabonát, pamutot és különböző tropusi növényeket. Az egyedüli emlős állat a
Pteropus vulgaris volt; a házi állatokat importálják; a partja mellett levő
tenger szintén nem igen gazdag halakban. Vasérceit nem bányásszák. A lakosok
száma (1891) 371 655, akiknek 2/3-a hindu, a többi néger, khinai, korcs vagy
fehér bőrü. A halálozások száma a születésekét felülmulja. Vallás szerint 209
079 hindu, 115 438 róm. kat., 34 763 mohamemedánus és 7307 protestáns. A
kereskedelmi forgalomban a bevitel értéke (1893) 18 899 939, a kivitelé 22 176
486 rupia; emennek főcikkei: nyers cukor (19,4) millió rupia), rum (0,3),
vanilia, aloe és kókuszdió-olaj; a bevitelé: pamutáruk, szén, gépek, vasáruk és
sör. M. kikötőibe érkezett (1893) 193 hajó 110 290 t. tartalommal és eltávozott
199 105 050 t. tartalommal. A vasúti vonalak hossza 104 angol mérföld. M. brit
gyarmat, amelyhez tartozik közigazgatás szempontjából Rodriguez, Diego Garcia
és a Sychelles-szigetek. A kormányzó mellé van rendelve egy végrehajtó tanács
és egy kormányzó tanács, amely utóbbi 27 tagból áll, akik közül 10 választott
tag; a kormányzó tanács a törvényhozó testület. A sziget évi jövedelme (1893) 8
103 922, kiadása 7 872 096 rupia. Az iskolák száma 171 (10 177 tanulóval). A
helyőrség 40 tiszt és 794 főnyi legénység. A főváros Port-Louis szép környéken
az Ény-i oldalon, Adelaide és George nevü erdök által védett kényelmes kikötő
mellett, a kormányzónak, kat. és anglikán püspöknek székhelye, (1893) 58 669
lak., kat. és protestáns székesegyházzal, igen jó gimnáziummal (College Royal),
hittérítő iskolákkal, csillagvizsgálóval, nyilvános könyvtárral, meteorologiai
obszervatoriummal és két tudós társasággal. Másik nagyobb városa a Mahébourg 20
000 lak., a DK-i oldalon épült. M. szigetét 1507. Pero de Mascarenhas portugál
kapitány fedezte föl. A portugálok nem alapítottak rajta gyarmatot. Ezért is
Van Nek hollandi admirális 1598. birtokba vette és uralkodójáról M.-nak nevezte
el. A hollandok csak 1640. gyermatosították, de 1710-ben ismét elhagyták, amire
1712. a franciák vették birtokukba, de a sziget csak 1734. Mahé de La
Bourdonnais kormányzósága idejében kezdett felvirágzani. 1810. makacs ostrom
után az angolok foglalták el és az 1814-iki békében meg is tartották.
Szceneriáját Bernardin de Saint-Pierre örökítette meg a Paul et Virginieben.
1892 ápr. 29. rettenetes forgószél dühöngött a szigeten, melynek 900 ember
áldozatul esett. 1893 óta kábeltáviró köti össze a Seychelles-szigetekkel.
Forrás: Pallas Nagylexikon