Maya

tágabb értelemben l. Maya-indusok, szorosabb értelemben Yucatan és a szomszédos Tabasco, meg Guatemala őslakói, kik a legszívósabban védték függetlenségüket. A spanyol hódítás előtt falvaikban éltek, de a háboru alatt szétzüllöttek az erdőkben. Életmódjuk és szokásaik megegyeznek a mexikói indusokéival, csakhogy a melegebb klimához alkalmazkodtak. Ismerték az építészetet, miről számos elhagyott és romokban heverő falu tanuskodik, az ékítményes díszítésben pedig valódi mesterek voltak. Házaikat szelősen építették, szalmával vagy pálmalevelekkel födték be; a férfiak csak övet viseltek, a nők ellenben szoknyaalaku lepedőbe takaróztak. A gyermekek fejét deszkák közé szorították, hogy hosszu, lapos legyen; felső testüket tetoválták, fogaikat kihegyezték, orrcimpájukat átfúrták. Különös fajta képirásuk volt, a M.-hieroglifok (l. az ábrát), melyekből négy fönmaradt; megfejtésükkel többen (a képirással de Rosny és Cyrus, a számrendszerrel Förstemann) foglalkoztak, de legsikeresebben Seler, aki kimutatta, hogy minden hieroglifcsoport négy hieroglifából áll, s hogy ezek nem oly elemek összetételei, amelyek mindegyike egy bizonyos szótagnak v. hangnak felel meg, hanem ideografikus jelek, vagyis eszméket fejeznek ki. V. ö. Seler, Der Charakter der aztekischen und der Maya-Handschriften (Berlin 1881, 1891); Schellhas, Die Göttergestalten der M.-Handschriften (Berlin 1892).

[ÁBRA] Maya-hieroglifok.

Forrás: Pallas Nagylexikon