Mayenne

(ejtsd: majenn), 1. Franciaország Ny-i részébben levő 190-200 km. hosszu folyó Alençon közelében, a Multonne-erdő É-i lábánál ered, nagyobbára sziklás mederben folyik; fölveszi az Aisnet, Varennet, Colmontt, a festői és kanyargós Ernéet, Jouannet, Vicoint, Ouettet, Oudont és Lion d"Angers környékén egyesülvén a Sarthetal, Maine (l. o.) nevet vesz föl. 125 km.-nyi hosszuságban Brivestől kezdve hajózható.

2. M., francia département Orne, La Manche, Ille-et-Vilaine, Maine-et-Loire és Sarthe között, 5171 km² területtel, (1891) 332 387, 1 km²-re 65 lak. Geologiai szempontból Bretagnehoz tartozik. A Collines du Main nevü, 80-100 m. magas domblánc ágazza be; ezek ÉK-en a Mont des Avaloirsban (417 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. Csaknem összes folyói a Loireba v. Vilainebe folynak és csak kevés a Sélunebe; a Loireba ömlik a M., a Sarthe a mellékvizeikkel, a Vilainebe a Calanche és a Sélunebe az Airon. Éghajlata mérsékelt és egyenletes. Földjéből 3840 km² szántóföld, amelyen sok gabonát (1892, 1 618 192 hl. búzát, 42 351 hl. rozsot, 830 501 hl. árpát, 669 123 hl. zabot), gyümölcsöt, különösen almát és körtét, kendert és lent termesztenek. Az erdők csaknem 1/3-át borítják. jelentékeny az állattenyésztés, főképen a szarvasmarha-, sertés- és lótenyésztés. A bányászat szintén sok munkást foglalkoztat. Saint-Pierre-la-Cournál vannak szénbányák, azonkivül márvány-, gránit-, profir- és palabányák. A legfontosabb iparág a pamutkelmeszövés Laval, M. városokban és környékükön, továbbá a bőrgyártás (Ambrieres, Laval, Meslay stb.), gyapjuszövés, a kémiai és fémipar stb. 3 járásra oszlik; ezek: Laval, Château-Gontier és M. A főváros Laval. 1790 Alsó-Maine és anjou tartományok részeiből alakították. V. ö. Messager, La M. pittoresque és Joanne, Géogr. du départment M. (Páris 1881).

3. M., az ugyanily nevü járás székhelye az ugyanily nevü folyó és vasút mellett, M. départementban, 28 km.-nyire Lavaltól, (1891) 10 428 lak., pamut-, gyapju- és különösen vászonszövéssel, kaliko- és zsebkendőkészítéssel, bőrgyártással. A M. balpartján van a Saint-Martin-negyedben a Szt. Márton-templom, az 1110. alapított Notre-Dame, a régi erősség (most börtön) és Cheverus kardinálisnak, a város szülöttének szobra DAvid d"Angerstől. Egykori vára 1064., 1424., 1447. és 1793. volt ostromlásnak kitéve. A M.-i báróságot 1573. emelték hercegséggé.

Forrás: Pallas Nagylexikon